Közeleg az év vége, ami számunkra is jó alkalom arra, hogy átgondoljuk mi is történt ebben az évben és mi a tervünk a következőre.
Ugrás az ismeretlenbe
Ez az évünk egyértelműen London bűvkörében telt. A tény, hogy márciusban indulunk meghatározta az előtte álló hónapokat is. Tervezgetés, csomagolás, ügyek elintézése, barátokkal és családdal még egy-egy utolsó találkozás na és sok-sok izgulás, kétkedés és aggódás jellemezte ezt az időszakot. A rengeteg teendő nem hagyott sok szabadidőt, mégis volt, hogy ültünk a csomaghegy tetején Gabival és néztünk egymásra, hogy “ezt most tényleg muszáj volt kitalálnunk?!”
Szerencsére mindketten makacsul kitartunk ha valamit a fejünkbe veszünk, szóval egy dolog biztosan nem volt: visszaút.
Minden kezdet nehéz
Az első hónapok nagyon gyorsan elteltek. Vettünk minden akadályt, még akkor is, amikor egy hónappal a kiutazásunk után kint gyászoltunk a tesómmal. Május elején haza is kellett mennünk emiatt, de elhatároztuk, hogy nem hagyjuk hogy legyűrjön. Nehezen tudom eldönteni, hogy vajon minek köszönhető az, hogy úgy érzem, végül zökkenőmentesen mentek a dolgok. Némi szerencse? Sok munka? Esetleg a lankadatlan akaratunk, hogy ez márpedig jól fog sikerülni? Valószínüleg ezek egyvelege. Mindenesetre én nagyon hálás vagyok, hogy így történt.
Mostmár ez (is) az otthonunk
Nekünk ebben az évben a nyár volt a változás időszaka. Mindhárman munkahelyet váltottunk és el is költöztünk. Újabb szerencsés fordulat, mind munkahelyek, mind a házunk tekintetében jól döntöttünk. Jóval komfortosabbá kezdett válni az életünk ebben az időszakban. Gabi mondta ki először azt, amit én is egyre gyakrabban éreztem: Otthon vagyunk. Ez egy nagyon jó és mélységesen megnyugtató érzés. Miután ezt megfogalmaztuk, jöttem csak rá, hogy az első időszak mennyire zaklatottan telt. Mennyi bizonytalanság, kétely és bizonyítási vágy volt akkor bennem/bennünk. Most nyugi van.
Písz, láv, hepinessz
Imádjuk ahogy London elkezdi felölteni a téli arcát. A karácsonyi fények, a forralt cider, a tél illat, a koripályák zsivaja és úgy egészében London varázslatos. (Nekem olyan mint egy élő-mozgó Harry Potter díszlet. <3 )
Mi pedig újra kiegyensúlyozottabb életet élünk. Most jól esik újra a rendszeresség és a rutin. Természetesen ahogy jön a tél, úgy kezdünk mi is kicsit befelé fordulni.
És agyalni. Mindenről, de legfőképp arról, hogy mi lesz jövőre, hogyan fogjuk véghezvinni a tervünket, szeretni fogjuk-e (igen, IGEN!) és egyáltalán.. normálisak vagyunk-e amiért megint mindent borítunk? (nem biztos..:))
Élvezzük a nyugalmat, de..
Szeretünk itt lakni és szívesen osztjuk meg az itt szerzett tapasztalatainkat. Szerencsére sokan meglátogattak és még fognak is, mi pedig élvezzük a házigazda szerepét. Nagyon jó érzés megosztani az élményeinket élőben, Veletek itt a blogon és az ismerősökkel is facebookon. Éppen ezért kezdtünk el gondolkozni azon, hogy mit szeretnénk kezdeni a bloggal jövőre.
Merthogy elmegyünk világgá. Konkrétabban a tengerentúlra, az amerikai kontinensre húz a szívünk. Backpackelni fogunk, azaz fogunk egy-egy hátizsákot és nekiindulunk. Alacsony költségvetésen, nomádként, a fantasztikus közösségi lehetőségeket kihasználva szeretnénk egy igazán tartalmas utazást.
Eddig is sokat utaztunk már, külön is, együtt pedig mégtöbbet. Azonban sajnos ezeket az utakat a munka-iskola-pénz háromszög határolta és valamelyik mindig meggátolta azt, hogy úgy utazzunk, ahogy igazán szeretnénk. Függetlenül.
2018 nyár elején fogunk elindulni és fogalmunk sincs meddig fog tartani. Még sosem csináltunk ilyen. Totál kezdők vagyunk. Félünk is rendesen, de közben nagyon izgi az egész. Nem szeretnénk agyontervezni, helyette inkább teret adni a spontaneitásnak. Ennek ellenére, a vízumoktól kezdve a megfelelő hitelkártyán keresztül, a vízhatlan zoknikig van néhány beszerezni és elintéznivaló. Nem beszélve egy büdzséről, amihez pedig kell egy legalább vázlatos útiterv és sok-sok információ autóbérlés, kaja, repjegy, szállás stb árakról. Szóval mondhatni, hogy kell néhány infó.
Na persze nem panaszkodni szeretnék. Alig várom, hogy belevessem magam az internet bugyraiba, hogy ezeket az infókat kikutassam, aztán rendszerezzem és terveket gyártsak belőle. Ha csak rá gondolok már legszívesebben kiugranék a bőrömből.
A blog jövője
A blogra és közösségi médiára visszatérve pedig az biztos, hogy szeretnénk sokat írni mostantól nem csak a londoni élményeinkről, hanem az utazásról is. Szeretnénk beavatni titeket abba, hogy hogyan is néz ki egy ilyen út megszervezése.
Ami más lesz, mint a többi utazós blognál, hogy nem utólag, a következtetéseket levonva, összefoglalva, hogy hogyan kell ezt csinálni. Hanem végig élőben. Azt szeretnénk, ha velünk jönnétek az úton, egészen onnantól, hogy elkezdünk a google-ben keresni, a végéig.
Ehhez fogjuk használni a blog mellett a Facebook-ot és az Instagrammot is. Szeretnénk a blog posztok mellett sok-sok fotóval és élő vidóval dokumentálni az eseményeket.
Nagyon hálásak leszünk ha belájkolsz és bekövetsz minket ezeken a platformokon. Illetve ha tetszik amit látsz, akkor oszd meg, hogy másokhoz is eljusson.
Köszi, pacsi éééés utazzatok velünk! 🙂
