Helyzetjelentés – 2018 tavasz

május 9, 2018

Naa hogy vagyunk, hogy vagyunk?
more “Helyzetjelentés – 2018 tavasz” …

Helyzetjelentés – 2017 tél

február 9, 2018

Sziasztok Darlingok!

Igen tudom, mostmár új év van, de utoljára ’17 szeptemberben írtam helyzetjelentést, így igyekszem onnan felvenni a fonalat. more “Helyzetjelentés – 2017 tél” …

A múlt

Nekem az újévi fogadalom valami olyan megfoghatatlan dolgot jelent, amiről az év elején beszélünk 1-2 napig/hétig aztán legközelebb december 31-én jut újra az ember eszébe és keserű szájízt hagy maga után. (nem, ez nem a kevert..)

Többek közt ilyen elcsépelt dolgokat fogadtam meg az elmúlt években:

leszokom a dohányzásról
fogyok x kilót
sokkal többet sportolok
nem eszem több szemét kaját
mindenben tudatos leszek

Elég klasszikus, nem? Nézzük, miért hagytam ezt abba.

more “Újévi fogadalom” …

Helyzetjelentés – 2017 ősz

szeptember 17, 2017

Sziasztok Darlingok!

Régen volt már, így itt az ideje egy kis helyzetjelentésnek.

Munka

Végre LIDL, yeey!

Ez az egész LIDL dolog amúgy egy viccelődésből indult még otthon. Gabi mindig is nagyon szeretett ott vásárolni és lelkes “olvasója” a heti akciós újságnak. Mikor már megvolt a terv, hogy mi bizony költözünk, akkor mindenki azt szerette volna tudni, hogy mit fogunk kint csinálni. Nyilván mi sem tudtuk. Mégis próbáltunk értelmes (és felelősségteljesnek tűnő) válaszokkal előállni és közben nem összeszarni magunkat a félelemtől, hogy igazából fogalmunk sincs róla, hogy mi lesz. Valahogy ekkortájt kezdte el mondogatni Gabi, hogy Ő majd dolgozik a lidl-ben mert akkor lesz egy csomó kedvezménye és végre a szeretett boltjában töltheti az idejét. Aztán mikor már kint voltunk, derült ki, hogy a lidl amúgy itt egy nagyon jó munkahely (amennyire tudom otthon is a kereskedelemre jellemző átlag felett fizet és nagyon jók a juttatások) szóval itt vált komollyá ez az elhatározás.
Az online jelentkezésnél egy elég nehéz tesztet kell kitölteni. Nagyon szoros időkereten belül kell egy “élő” chat felületen beszélgetni kollégákkal, válaszolni mindenféle teljesen agyalágyult kérdésre. Közben néhány meglepetésszerű matematikai feladatot megoldani. Nagyon fincsi 🙂 Az első négy jelentkezésnél nem jutott tovább egyszer sem a telefonos interjúig, pedig a 2. vagy 3. alkalom után az online teszt már tuti tökéletesen ment. Végül átírtuk az önéletrajzát és a motivációs levelét már sokadszorra, de most úgy hogy nagyon figyeltünk, hogy a hirdetésben megadott kritériumokat mind beleszőjük valahogy mindkettőbe. Azt olvastam több helyen, hogy az ilyesmi állásoknál, ahol nagyon sok jelentkező van, sok helyen már csak egy program nézi át az önéletrajzokat és a megadott kifejezésekre szűr. Azóta sem tudjuk persze hogy vajon ez segített-e vagy éppen az, hogy már 3 hónapja az országban volt és azóta dolgozott. Merthogy erről is terjengenek teóriák, miszerint egy valamire való munkáltató szóba sem áll veled itt, ha nem vagy már az országban néhány hónapja. Ki tudja, mindenesetre 5. próbálkozásra átjutott. A telefonos interjú szuper szervezetlen volt. De végül csak sikerült rá sort keríteni, az simán ment és a személyes is. Ezután egy egész napos nyitó rendezvényen vett részt még kb 50 új kollegával. Itt már megmutatkozott a Lidl egyedisége ebben a műfajban, mert nem szokás egy “átlagos” bolti dolgozónak ilyen rendezvényeket tartani. Volt kaja-pia, céges ajándékok meg ismerkedés és fejtágítás. Ezután pár hét tréning az üzletben. Minden nap volt online és gyakorlati oktatás is. Vagyis lezavarták őket néha pakolászni 😀 de egyébként tényleg korrektül végigmentek mindenen. Azóta pedig szépen dolgozgat és a kedvezmény is meglett 😉 Ja és ami üröm az örömben, sikerült kiválasztania Anglia legforgalmasabb üzletét.. szóval nem unatkozik. Kasszás Gabi. 😀

Időközben a tesóm is jelentkezett a lidl-be, csak Ő egy másik üzletbe és inkább éjszakára, mert akkor nincsenek vásárlók.. 🙂 Őt is felvették, hamarosan kezd. Egyébként csak hogy értsétek miért olyan jó itt a Lidl: a minimálbér jelenleg 7,5 font/óra. A legtöbb szakképzettséget nem igénylő munka ennyit fizet. (pl Costa, Burger és társaik, üzemek, raktárak, takarítás stb) Egy átlagos irodai munka általában havi fizus, de ha leosztjuk az óraszámmal, akkor kb 8,50-9 körül. A lidl pedig 9,75-öt, éjszakára pedig 10,30-at. Ezért ez a különbség már számít. 🙂

Nagy busz – nagy unalom

Nálam a helyzet változatlan, a Big Bus Tours-nál vagyok. Adminisztrációs és ügyfélszolgálatos feladataim vannak, szóval sokat prüttyögök a gépen meg telefonálok. A munka könnyű, a kollégák jófejek, a fizu okés. Szóval elvileg elégedett lehetnék, dehát én a Zsófi vagyok, szóval már mehetnékem van 😀 Na nem azért, mert úgy szeretek munkát keresni meg állásinterjúkra járni, de az a helyzet hogy egyrészt unatkozom itt, másrészt szeretnék többet keresni (mint mindig) Szóval a tervem az, hogy ha visszajöttünk Lisszabonból (mert mindjárt megyüüüünk!!!:)) akkor ismét belevetem magam a munkakeresésbe, hátha akad valami jobb. Ha nem, az sem baj, mert amúgy nincs itt gond, de ugye tudjuk, hogy mindig van jobb. 🙂

Lakás

Végre költözünk!!!

Július közepe óta keresgélünk új lakást és már kezdtük feladni, amikor végre a kb másfél hete találtunk egyet. Méghozzá olyat, ami nem csak a hirdetésben nézett ki jól, hanem a valóságban is. Viszonylag gyorsan kellett döntést hoznunk, szóval nagyon remélem hogy nem bánjuk meg. Lefoglalóztuk és szerdán már költözünk is. Ez egy teljesen felújított ház, új burkolatokkal, festéssel, új káddal, konyhabútorral szóval elég jó. A szobáink jóval nagyobbak lesznek mint most és ez volt az elsődleges szempont. Illetve az, hogy mindhármunknak közel(ebb) legyen a munkahelyünkhöz, ami elég jól sikerült. Ja és van kertünk is végre, nem csak terasz. Mikor voltunk megnézni, akkor még nem voltak bent bútorok a szobákban, szóval reméljük szerdára tényleg minden ott lesz és a netet is bekötik, ahogy ígérték. Ebben a házban 4 szoba van, ebből kettőt ugye mi bérelünk. Nagyon bízunk benne, hogy a másik kettőben jóarcok lesznek. 🙂

Szobakeresési mizéria

Itt igazán jó szobát találni, ami nem horror áron van, na az nagyon nehéz. A hirdetések nagy részét személyes megnézés nélkül szórtuk ki, drága, láthatóan lepusztult tömegszállások a legtöbb. Ahová elmentünk, azok közül ezen a mostanin kívül összesen kettő volt tényleg jó. Az egyiknél sajnos kiderült, hogy figyelmetlenek voltunk és Gabinak nagyon rossz lett volna közlekedés, így azt kiejtettük. A másodiknál pedig nem igazán akarták párnak kiadni a szobát (pedig ott össz vissz egy angol sráccal kellett volna csak együtt lakni, amúgy csak mi hárman) belementek hogy megnézzük, de végül nem minket választottak. Ezeken kívül undorítóan lelakott, koszos, büdös házakban jártunk. Nem tudom hogyan tudnak ezekben emberek élni. Annak ellenére, hogy nem akartunk magyarokkal lakni (kizárólag az angol gyakorlás miatt) mégiscsak magyaroktól bérlünk, akik csak honfitársaknak adják ki a szobákat. Az indok egyszerű, a magyarok lakta házak ezerszer tisztábbak és rendezettebbek mint amiket láttunk. Illetve nem ügynökségek adják ki, így nem kell feleslegesen kifizetni egy csomó pénzt közvetítési díjként. (mert itt az fizet aki kiveszi, nem aki kiadja) Ez amúgy nem lett volna akadály, ha tényleg találunk valami elfogadhatót, de nem sikerült.
Próbálkoztunk teljes lakással/házzal is, hogy csak hárman lakjunk. Ott viszont a havi keret amit lakásra “szeretnénk” költeni és az a terület ami mindhármunknak jó közlekedés ügyileg, nagyon lecsökkentették a lehetőségeket. Emellett mivel mi jövő ilyenkor már Amerikában szeretnénk lenni, így nem akartunk bútorozatlanba költözni, sem 12 hónapos szerződést kötni. Így még több kiesett.. ami meg maradt ott vagy nem volt se erkély, se kert, semmi (bicikli tárolás miatt muszáj, meg amúgy sem árt) vagy nagyon szarul nézett ki. És persze ezeknél minimum egy havi deposit plusz egy havi rent plusz credit check és agency dij.. szóval a végén ott vagy h kifizettél kb 1 millát és ki tudja hogy megérte-e belerakni ennyit. Mivel mi nem tervezünk hosszú távra, így inkább a sokkal kisebb befektetést és kockázatot jelentő (na és megfizethetőbb) szobabérlésnél maradtunk. Egyébként nekünk nincs bajunk ezzel az együttlakósdival. Sokkal rosszabbra számítottunk, tulajdonképpen egy-két helyzet van csak, amikor jó lenne inkább külön. De ez is inkább a lakóközösségen múlik, ezért is bízunk benne, hogy az új házban mindenki atomjófej lesz és majd mi leszünk az új Jóbarátok. 😀

Minden más

Utazgatás

Voltunk az elmúlt hetekben Oxfordban, Norwichban és Cromerben. Mindhárom szuper volt és tök jó érzés, hogy végre elkezdtünk Londonon kívül is utazni. Még az elején elterveztük, hogy amíg itt vagyunk megpróbálunk amit csak lehet megnézni Anglián belül, de azért ez sem pénzügyileg, de főleg szabadnap ügyileg nem egyszerű. No meg mostanság egy Anglián kívüli célpontra fókuszáltunk, méghozzá Lisszabonra. Én egyszer jártam ott egy napot, átutazóban és akkor megfogadtam, hogy visszamegyek, mert valamiért teljesen belezúgtam abba a városba, annak ellenére, hogy alig láttam belőle valamit. Most nagyon kíváncsi vagyok, hogy így előre tervezve a látogatást, készülve arra, hogy miket szeretnénk megnézni/kipróbálni vajon milyen lesz. No meg úgy, hogy azóta már jó sok európai városban jártam, míg az első látogatáskor még alig volt valami tapasztalatom. Szóval szuperizgatottan várjuk. 🙂 4 éjszakát leszünk, ebből kettőre van Couchsurfing hosztunk, kettőt pedig airbnb-vel oldottunk meg. Már csak azért szorítunk, hogy a Ryanair ne törölje a járatunkat, amit sokakkal megtett a napokban és a következő 6 hétben még fog is. Fingers crossed. 🙂

Love, szarvasok

Megvolt az első házassági évfordulónk :)))) <3333.. amit szarvasokkal töltöttünk a Richmond Parkban. A parkról fogok majd írni külön és lesz vlog is, szóval most nem mennék bele nagyon, csak annyi, hogy hatalmas élmény volt ennyi vadon élő állat között sétálgatni. Imádtuk. És örülök, hogy végül rávettük magunkat, hogy elmenjünk, mert tőlünk kb 2 óra utazás volt, annak ellenére hogy ez is Londonban van. Na ehhez az utazáshoz eddig nem sikerült elég motivációt gyűjteni, de most elmentünk és nem bántuk meg.

VLOG

Igen, ezzel a videózással szórakozunk, jól látjátok 😀 egyelőre inkább béna dolgok születnek mint jók, de végülis valahol el kell kezdeni.. szóval maradjatok velünk, lesz ez még nagyon szuper is! 😉 CSATORNA ITT

Szülinap

Gabi meglepiből a Jamie’s Italianba vitt kajálni, ami szuppppper volt. Nagyon szeretem Jamiet és régen szerettem volna már kipróbálni valamelyik éttermét, szóval nagyon örültem neki. Most már azt várom, hogy egy másikat is kipróbálhassak 😀 Utána barátokkal egy kis iszogatás egy melegbárban (a sohoban ha akarsz, ha nem, valahogy tuti ott kötsz ki) és otthon meg tortázás, és mindenféle harrypotteres meg unikornisos ajándék. Lehet nem is 28 lettem igazából, hanem 8. 🙂

Helyzetjelentés – 2017 nyár

június 12, 2017

Hello Darlingok,

mesélek egy kicsit az elmúlt hetekről 🙂

Vettünk bicajokat! Az enyémet neten találtuk, egy csajtól vettem aki hazaköltözött. 45 fontért volt meghirdetve, ami nagyon nem sok. Felhívtam és elmondta, hogy kint hagyta két hétig a teraszon, ahol megázott, így rozsdás lett, emiatt odaadja 35-ért. Adott hozzá kosarat (igen, ilyen nyannyer vagyok hogy még örülök is neki 🙂 ) pumpát, lámpákat és zárat is. Kár hogy kulcsot nem adott hozzá 😀 De a lényeg, hogy így szinte ingyen volt. Persze azért az állapotából ítélve nem gondolom, hogy ez csak két hetet állt kint 😀 De nekem elfogadható volt így, ennyiért. Vettem acélkefét meg WD40et, az mindent megold. Most már tök jól néz ki. Jó, azt még be kell vallanom, hogy rózsaszín is.. hát ez van, ilyenem még nem volt. De megy. 🙂 és a hátsó teleszkóp még működik is, ráadásul női tulajhoz méltóan nagyon kényelmes ülés van rajta, szóval felér egy fenékmasszázzsal minden utazás. 😀
A fiúk biciklijét egy üzletben vettük, ahová egy kollégájuk javasolta hogy menjünk el és hivatkozzunk rá. Reméltük, hogy ez valami kis kedvezményecskét jelent majd. Hát nem, de megtudtuk, hogy Jambo (a kolléga) nagyon szeret a Burgerből hambikról videókat küldeni a srácoknak a boltba. Oké. 😀 Amúgy így sem volt vész, fejenként 65 fontért kaptak jó bicajokat, szóval megérte elmenni. Ők azóta biciklivel járnak dolgozni, így 25 perc helyett még 10 perc sincs az út. Nekem egyelőre több idő lehozni az emeletről, mint amennyi idő alatt besétálok dolgozni, szóval én maradtam a gyaloglásnál.
Azóta sikerült durván meg is áznunk már, erről facebookon írtam külön. Az ablakunkat azóta sem sikerült megcsinálna, csak ketten kijöttek és jól megnézték 😀 Azóta mondjuk csak egyszer volt ilyen nagy beázós eső, remélem elkerül minket amíg meg nem oldják. Ezen kívül messzebb még nem voltunk, de most péntekre tervezünk végre valami vadabbat, mint a parkban tekeregni. Én eléggé be vagyok fosva ettől a bal oldalon közlekedéstől autók között, de megbeszéltük, hogy valami rövidebb távval kezdünk, aztán csak belejövünk. 🙂
Felfedeztük a Wetherspoon-t. Ez egy ilyen tipikus pub, valahol félúton a kocsma és étterem között. Sok van belőlük Angliában, az egyik pont 2 percre tőlünk. Egy ideje nézegettük kívülről, de valamiért nem mentünk be eddig. Örülök, hogy megtettük mert nagyon hangulatos, baromi finomat ettünk és most először találkoztunk ilyen rendszerrel: nincsenek pincérek, helyette van egy mobil alkalmazás ami le kell tölteni, kiválasztod melyik étteremben vagy, kiválasztod a kaját-piát, megadod az asztalszámot és rögtön kártyával fizetsz is online. Majd nem telik el 10 perc és jön az egyetlen felszolgáló és kihozza. Persze ha valaki nem tudja neten megoldani, a pultnál lehet rendelni, de ez nem túl gyakori. Nekem nagyon tetszik az ötlet. 🙂 Persze beszéltük, hogy ez este, amikor inkább iszogatás van akkor elég veszélyes lehet egy app ami össze van kapcsolva a kártyáddal és egy-egy kattintással tudsz másodpercek alatt piát rendelni 😀
Megünnepeltük Gabi szülinapját. 🙂 <3 31 éves lett. Kapott sok tini ninjás cuccot, volt szuperfinom sajttorta, itóka, 35. emeleti kilátás és persze jó kaja. 🙂
A Sky Gardenről muszáj szót ejtenem. Ha valaki ide látogatna akkor szerintem ez kihagyhatatlan. Tényleg lenyűgöző a panoráma, nagyon vagány a hely és teljesen ingyenes. Szemben a London Eye-al és sok egyébbel, ez semmibe nem kerül, csak időpontot kell foglalni neten. Én nem foglaltam előre, mert mire eszembe jutott, hogy ide kéne elmenni már nem volt szabad időpont aznapra. Viszont egy blogon olvastam, hogy reggel 6-10 között időpontfoglalás nélkül is lehet menni. Kicsit aggódtam, hogy mi van ha mégsem, mert a Sky Garden honlapján csak 10 órától van írva a nyitva tartás, de jó volt a forrás. 🙂 Ami pláne szuper benne, hogy így (mi 9-kor mentünk be) alig volt valaki, így teljesen háborítatlanul, csendben, nyugiban tudtunk sétálgatni a hatalmas üvegkupola alatt, körben 360 fokban London látványa, bent finom kávé-tea-süti és rengeteg növény. Tényleg nagyon menő az egész 😀 Ha már a blogot említettem, aki olvasna egy nagyon szuperül összefoglalt írást Londonról, rengeteg hasonló jó ötlettel, itt találja: Miradonna blogja

Skygarden

Skygarden bar
Találkoztunk jó arcokkal 😀 igen, ez külön pont. A szociális életünk életben tartása itt külön kihívás, hiszen nincs meg az otthon megszokott nagy baráti, haveri kör, sem család.. ráadásul nekem a munkahelyemen is úgy jönnek-mennek az emberek, hogy kb lehetetlen bárkivel szorosabb kapcsolatba kerülni. Az egyik srác Apa barátjának a fia, aki nagyon kedvesen igent mondott a randevú kérésünkre 😀 királyat dumáltunk, adott sok jó ötletet és nagyon remélem, hogy lesz folytatás.. 😀 A másik Gabi egy régi sulis ismerőse, aki éppen abban a bárban dolgozik ahová beültünk. A hely a Turtle Bay, ami egy karibi ihletésű bár(lánc). Nagyon fless hely.. néha chilles, néha pörgős reggae, jungle meg ilyesmik szólnak (tök nemértek hozzá :D) tömérdek koktéljuk van, mind rum alapú. Nem ezek a megszokott izék, hanem tényleg elképesztő összeállítások. Az ételt nem teszteltük, de amiket a közelünkben ettek és amit az étlapon láttunk az megér egy visszatérést 🙂 Az egész hely berendezése annyira egyedi, tényleg úgy érzi magát az ember mintha egy kis karibi bárba csöppent volna. Kukkantsatok rá intsán, egy kis hangulatfoszlányért 🙂 Turtle Bay
Na azért nem kell ám nagyon sajnálni minket, régi jó UPC-s barátok itt vannak, velük mindig szuper találkozni, csak örülünk ha minél több emberrel lehet sörözni (vagy koktélozni ez esetben) 🙂
Végre elkezdtem a sulit! Még áprilisban a főnököm ajánlotta, hogy ha szeretnék tanulni, van egy cég aki kapcsolatban áll a Costával, összehoz a megfelelő emberrel. Találkoztunk, tetszett amit elmondott, így belementem. Az egész azzal kezdődik, hogy találkozom a tréneremmel, akivel átvesszük a tréning hivatalos, papírtöltős részét, elmondja mi lesz, hogy lesz és megkapom az első adat tanulnivalót. Na ez egy kicsit elcsúszott, mivel szabin volt a trénerem. De már itt van, találkoztunk. Egy nagyon aranyos angol lány, ráadásul Ő a trénerek vezetője, szóval elég profi, ez látszott is rajta. Ez az “apprenticeship”, magyarul gyakornoki program nekem ebben a formában teljesen ismeretlen fogalom volt eddig. Több fajtája van, kortól függően. Én mivel 27 vagyok, olyanban veszek részt ahol nem a cég biztosít munkahelyet (gyakorlati helyet) hanem a meglévő állásommal van összekötve a tréning. De azoknak akik most jönnek ki a kötelező oktatásból, szerintem az, hogy elkezdhet tanulni, mellett segítenek a képzéshez passzoló állást találni, baromi jó. Az én képzésem Costumer Service, 1 éves, teljesen ingyenes. A feltétele, hogy angliai lakcímem legyen és ne legyek máshol nappali tagozatos tanuló. Kb 3 hetente fogok találkozni a mentorommal egy kávézóban vagy bárhol ahová éppen megbeszéljük. Mindig kapok online feladatokat (egy nagyon-nagyon színvonalas e-learning felületen, és ez ingyenes.. nem is értem) illetve nyomtatott tananyagokat, teszteket. Ezeket a találkozókon értékeljük ki és a trénerem készül előre is az online feladataim eredménye alapján. Mindig minden teljesen személyre szabott, azzal foglalkozunk ami nehezen megy. Emellett vannak on the job feladatok, amikor mindenfélét meg kell oldanom vagy éppen ki kell próbálnom, hogy pl egy másfajta panaszkezelés hogyan hat a vásárlóra. Meg olyan is van, hogy bejön az üzletben és egy órán át megfigyel, fotóz és kameráz (wá :D) majd ezt együtt kiértékeljük. Nagyon sok önfejlesztő, önismereti feladat van és lesz. Már most kaptam egy csomó anyagot, amibe még csak belelapoztam, mert nem értem még el addig, de láttam benne, hogy van swot, smart meg tömérdek teszt és akcióterv. Na ezeket én imádom 😀 Ja és csak egy mozzanat, azzal kezdtük az első tréningen, hogy ki kellett töltenem egy hosszú tesztet, amiből kijött, hogy milyen az én tanulási mechanizmusom. Ezt persze átbeszéltük, hogy tényleg én is így érzem-e. Az alapján ami kijött állítja össze a tananyagokat, a számonkérést és mindent, hogy a számomra leghatékonyabb módon tudjak tanulni. Hát ez zseniális és (sajnos) nagyon szokatlan nekem. 🙂
Éééés az utolsó pont, van új munkám!!! 🙂 A múlt héten két állásinterjún voltam. Az egyik a Zara ügyfélszolgálatán magyar-angol ügyintézői pozi, a másik a Big Bus Tours-nál adminisztrátor/ügyfélkapcsolatos.
Az elsőtől nem jött még visszajelzés, de a Big Bus-tól másnap hívtak, hogy engem szeretnének felvenni. Olyan kirááály 🙂 Viszlát Costa, hello iroda újra 🙂 Én már kicsit kezdtem elkenődni, hogy eddig nem sikerült, viszont valójában ha végiggondolom, márciusban jöttünk, szinte azonnal elkezdtem a Costában dolgozni. Kb április közepén kezdtem el irodai állást keresni és közben kb 2-3 hétre abba is hagytam. Ahhoz képest nem is volt sok idő. 🙂
Ezt a munkát úgy találtam (vagy úgy talált meg engem) hogy írtam egy nagy angliai magyarokat tömörítő facebook csoportba, hátha tud valaki jó ötletet adni, hogyan lehetne hatékonyabb az álláskeresésem vagy éppen tud munkát ott ahol Ő dolgozik. Kaptam egyébként rengeteg hasznos tippet és praktikát, amiket használni fogok a későbbiekben, illetve írt egy lány, hogy az Ő munkahelyén keresnek mellé munkatársat. Beszéltünk messengeren, megadta a főnöke e-mail címét, én pedig írtam egy szívhezszóló motivációs levelet. Behívtak interjúra, nagyon királyul ment (most tényleg azt éreztem, hogy sikerült összeszedetten, szépen mindent elmondanom amit kellett) és meg is lett az eredménye 🙂 19-én kezdek, addig még pár nap a Costában, de azt már féllábon is.
Ami nekem pláne nagy öröm, hogy félve elmondtam a főnökömnek, hogy hát ez a helyzet. Mire megölelt, megnyugtatott hogy nagyon örül nekem és hogy a legjobbkor, mert Őt másnappal (!) áthelyezik másik Costába. Hát wazze. 😀 Ő volt az aki miatt élt a remény mindenkiben, hogy ez jobb is lehet. És sokszor jobbá is tette, mint amilyen volt. Erre elteszik máshová és visszajön a régi menedzser, aki a vezetőség bábúja. A legeslegjobbkor lépek le. 🙂 Na ennyit arról, hogy milyen jó itt menedzsernek lenni, visszautalva egy korábbi írásomra. Pont az ilyenek miatt nem vonzott kicsit sem ez a lehetőség. Na szóval, köszi mindenkinek aki drukkolt meg elviselte, hogyha néha rinyáltam, hogy miért nem jön már a meló, meglett végül. 🙂 Most már a belvárosban fogok dolgozni, így jöhet a napi szintű metrózás újra. Még élvezem, mert egyelőre ezt csak a szabadnapjaimon csinálom, kíváncsi leszek pár hét múlva hogyan érzem majd 😀 Ja, apropó pár hét, július 6-án megyünk haza! 🙂 Bár nem sokat leszünk Budapesten, mert egyik hétvégén Zalaegerszegre megyünk legény- és lánybúcsúra, másikon esküvőre, közben meg a családdal Gárdonyozunk kicsit, azért remélem pár sörike és egy kis strandolás belefér majd. 🙂

Mára ennyi voltam, puszik

Helyzetjelentés – 2017 tavasz

április 30, 2017

Szép estét Darlingok!

Itt végre-végre elmúlt a három napos esős, borult idő és újra kisütött a nap. Ettől én is sokkal jobban érzem magam. 🙂 még akkor is ha most éppen nem tudom kiélvezni, mert ledöntött a nátha, de legalább van rá remény, hogyha péntekre kivergődöm belőle akkor ki tudjuk használni a szabadnapunkat. Addig meg marad a tea és neogranormon kombó. Most is kb ki sem látszom belőle 😀 inkább ne képzeljetek el. Ma kivételesen volt egy extra szabadnapom. Tegnap valószínűleg elég szarul nézhettem már ki, mert a menedzser odajött hozzám amikor végzett és elmondta, hogy nem szokott ilyesmit felajánlani, de mivel most van egy új lány akit be tud hívni vasárnapra és rám meg szüksége van mindenképpen hétfőn, ezért ha szeretném itthon maradhatok vasárnap. Persze hozzátette, hogy ez kivételes és csak azért mert nagyon jól dolgozom és segíteni akar. Hát tök cuki. 🙂

Kapva kaptam az alkalmon, akkor még nem éreztem olyan rosszul magam, ezért a tervem az volt, hogy ma majd kialszom magam, jógázom, folytatom a Coursera-s kurzusom, elmegyek aprítógépet venni és itthon kitakarítok meg kimosok mindent. Ja és persze főzök valami csodásat. Ehelyett ez történt:
– felkeltem 5:30-kor… (ez van ha többször egymás után 6-tól dolgozom)
– vergődtem kb 7-ig, aztán reggeli, több liter tea, coldrex és vergődés folytatása 11-ig. Közben néha lementem elfehéredett, neogranormonos fejű zombiként kisérteni a lakótársakat 😀
– 11 után Gabi elment dolgozni én meg aludtam kb 3 órát
– folytattam a szenvedést, újabb coldrex és rengeteg tea
– kicsit jobban lettem a gyógyszertől, így főztem magamnak egy gyógyító fokhagymakrémlevest, aztán nagy lendületemben csináltam egy csirke+cukkini tikka masala-t. Mire ezzel végeztem, úgy elfáradtam, hogy már enni sem volt kedvem belőle. (azért nem kell aggódni, egy kis (sok) kanál nutellával megjutalmaztam magam, szóval megmaradok.)
– folytattam a vergődést.. próbáltam olvasni,aztán néztem egy kis sorozatot (Csajok <3) majd így este 8 fele rájöttem, hogy nincs kimosva az egyenruhám és holnap reggel 6-ra megyek dolgozni.. Még jó, hogy van szárítógép, különben bajban lettem volna 😀 Amúgy ez a szárítógép dolog csudajó. Itt külön van a mosógéptől, de ahogy utánaolvastam (muszáj volt kideríti az elején, hogy ugyan miért lesznek büdösek tőle a ruhák. kb 10 féle elméletet találtam, végül a kisebb adagok megoldották a problémát) láttam, hogy sok jó mosógép van amiben már benne van a szárító funkció is. Hát nekem tuti hogy csak ilyen kell mostantól. Soha többet télen szárítókerülgetés a lakásban napokig! 🙂

Szóval mondhatni, hogy nem volt túl aktív napom.. de a végén legalább hajat mostam, ami sokat javított a köz- és kinézetemen egyaránt 😀

Az elmúlt hetünk kb ennyire volt aktív amúgy.. ezt nagyrészt az időre fogtuk, meg valamiért punnyadtak is voltunk. Azért próbálkoztunk, például pénteken majdnem squasholtunk! 😀
Kinéztem egy jó kis közeli leisure centre-t, ahol van squash. Jól megállapítottam hogy két főre 9,60 font, hát nem olcsó, főleg hogy hozzájön még a 2x 3 font buszozás is, de nagyon szeretünk játszani, szóval elindultunk. Sajnos a helyszínen kiderült, hogy nem voltam elég figyelmes és a nem tagoknak még fejenként 4,5 fontot kell fizetni pluszban. Ezt már nem szerettük volna, így inkább eljöttünk. Viszont nagyon rendesek voltak, amit előre kifizettünk neten azt ott a helyszínen visszatöltötték a bankkártyánkra. Mi meg eldöntöttük, hogy inkább veszünk két teniszütőt (a squash összegéből pont lehet:)) és a parkban lévő ingyenes pályán teniszezünk majd. Van egy csomó és mindig van üres, szóval ez most a következő terv. 🙂

Bánatunkban elmentünk mókust etetni 😀 erről töltöttem fel pár képet meg videót. Gabit egészen kedvelték, engem nem 🙁 odajöttek egy csomóan tök közel, de egyik sem merte a kezemből elvenni vagy felmászni érte (az elméletem, hogy a kabátom színe miatt azt hitték én is mókus vagyok és a méreteim miatt féltek tőlem :D)

Aznap úgy volt, hogy Tomiékkal sörözünk, de ez Edina elhúzódó melója miatt nem sikerült.. szóval tényleg nem annyira ment a héten ez a csináljunk programokat dolog. De tegnap legalább életemben először ettem Subwayben! Az apró örömök 😀 Az itteni fizuhoz és árakhoz képest egyáltalán nem drágább mint bármi más streetfood, szóval itt volt az ideje. 🙂

Na akkor mókusok először képekkel, aztán három rövid videó. 🙂

Gabi mókust etet:

Gabit megharapja egy mókus 😀

Ez pedig a kedvenc kacsa realitym aktuális epizódja 😀

Szép hetet, puszik!

Az első poszt – 2017 március

április 20, 2017

Hello Darlingok!

Ez az ígérgetett blog szuperbéta verziója. Tervezek venni rendes domaint meg menő külsőt varázsolni neki, de egyelőre lássuk meg, hogy a lelkesedés tovább tart-e néhány posztnál. Legyen az, hogy a 10. után megcsinálom 🙂

Hetek óta tervezem hogy nekiállok, eddig vártam az ütős ihletre. Nem jött.

Szóval kezdem egy összefoglaló rövid szösszenettel arról, hogy mi történt az elmúlt 1 hónap + 4 napban, aztán majd a későbbiekben remélem mindenféle izgi tematikus dolgot fogok írni.

Március 16-án repültünk ki, szép nagy bőröndökkel. Na már ez baromság volt. Mármint a bőröndös része.. kérlek, soha ne engedjetek ennyi minden összepakolni többé! Gabival ketten hoztunk egy 23 kg-os és két 32 kg-os bőröndöt.. ami már most (sok minden egyéb között) feleslegesnek bizonyult: bicikli pumpa, hűtőmágnesek, két (eddig sem használt) fényképezőgép és el sem merem mondani mennyi ruha. Ami pl jól jött volna: hosszabbító, konnektor átalakító, konyhai aprítógép. Ezek persze a padláson pihennek.

Na ha már a padlást emlegetem, az otthoni előkészületek azért megérnek majd egy posztot. Olyan egyszerűnek tűnik ha az ember azt mondja: Kiköltöztem Londonba. Ja, csak előtte elintéztem 163834832915 dolgot.. na de nem rinyálok, túl vagyunk rajta.

Tehát megjöttünk. Régi kedves exUPC-s, most már londoni Uberezős kollega jött ki elénk. Igen, sok a bőrönd ezért sem jó, alig fértünk be… mondanám, hogy kényelmes volt, de nem. Viszont már az egy órás úton rengeteg helyi infót kaptunk tőle és megtapasztaltuk, hogy az angolok mindig dudálnak. Szerintem ők se tudják miért, de tényleg így van. Ha kell, ha nem, nyomják a dudát. Ezt én inkább valamilyen temperamentumosabb néptől tudtam eddig elképzelni. Olyan fura, hogy az udvarias angolok nyomják a dudát mint a vadbarom, nem?

Na jó, begyorsulok. A kecó jó, a tulaj és a lakótársak jófejek, segítőkészek. Magyarokkal lakunk együtt. Szerencsére semelyik otthon olvasott/hallott rémhír nem volt igaz.. a ház tiszta, a szobánk rendben, mindenki tiszteletben tartja a másikat és sosincs hangoskodás. Nem raboltak ki és a kajánkat sem eszik meg. Sőt, megkínálnak a sajátjukból. Ennyike, ez király. 🙂

Egyébként Kelet Londonban, a 4. zónában lakunk, Ilfordban. Ez egy jó kis csomópont, rengeteg üzlet, étterem, pláza, mozi, vonat, buszok stb. A környékről akarok majd írni külön. A lényeg, hogy mivel forgalmas, így nekiállhattunk a tervünknek, miszerint nekiindulunk egy köteg önéletrajzzal és szerzünk állást séta távolságban. Sikerült. 🙂 Én a Costa Cafféban lettem barista, 5 perc sétára a lakásunktól. Gabi és Matyi pedig a Burgerben dolgoznak, 20 perc sétára. Egy héten belül mindhárman dolgoztunk, így a hogylehetmunkanélkülnekiindulni paráztatás sem jött be.
A kollégák, főnökök jófejek. A srácok lassan megtanulnak hindiül 😀 Nekem mindenféle kollégám van: angol, indiai, litván, román, spanyol, bulgár, koreai és brazil nemzetiségű is. Nagyon vegyes, de ezt például élvezem benne. Azt nem, hogy megszámoltam és ebben a pillanatban 9 db vágás van a két kézfejemen együtt. Én sem értem.. összesen két kés van az üzletben és egyikkel sem vágtam meg magam. Amúgy fizikailag nagyon fárasztó, az elmúlt évek ülőmunkájában jól elszoktam attól hogy néha 8-10 órákat végigrohangáljak, na meg attól is, hogy fix 30 perc szünetem legyen aztán azonkívül se kaja, se cigi, semmi. De ettől függetlenül örülök hogy van melóm, örülök, hogy ez és persze keresgélek, hiszen mindig van jobb. Nagyon szeretnék valami irodai melót kifogni. Például egy utazási irodában, látom magam ahogy ott okoskodok. 🙂

Gabi ma volt az itteni moziban interjún, 200 ember közül hívták be. Szóval nagyon ügyes. Sajnos a feltételek nem jók, mert hiába full time, ez náluk kb 20-30 órát jelent hetente. Sajnos annak ellenéri is, hogy itt a minimálnál már magasabb bért fizetnek még mindig nagyon alacsony a végösszeg ilyen kevés órával. Itt amúgy ez annyira jellemző, két véglet van: vagy azért küzdesz mert nem kapsz elég órát vagy annyit dolgozol, hogy lóg a beled. Az én múlthetem a második van. 51 óra/heti 6 nap.. jó hogy vége 😀

Amellett, hogy kényelmes ilyen közel dolgozni, nagyon fontos szempont itt, hogy nem kell közlekedésre költenünk. Márpedig az nagyon költséges dolog (másoknak! haha).. szóval ez is fasza. 🙂

Most a napokban van már az, hogy kezd tisztulni, hogy melyikünk hogyan dolgozik általában, mikor tudunk közös programot csinálni, így elkezdtük feldolgozni az angliai bakancslistát, egyelőre londoni célpontokkal. Persze sörözni azért eddig is mentünk. 🙂 Éljenek a régi kollégák!

Amúgy jól eléldegélünk.. sokat sétálunk a közeli parkban. Ami hatalmas és 2 percre innen van az egyik bejárata. Vannak benne tavak, nagy élővilággal és persze az elmaradhatatlan sok-sok mókus! Rengeteg virágzó fa, kültéri “edzőgépek”, fagyizó meg sok család. Én nagyon szeretem. Még futni is elkezdtünk Gabival! 😀 Voltunk jógázni, elmentünk a British Museumba és hódolunk az örök kedvenc időtöltésünknek, a gasztrotúrázásnak is 🙂

Gabinak itt is találtunk tini nindzsákat és némi kétségbeesett keresés után meglett a Lidl akciós újság is 😉