Helyzetjelentés – 2018 tavasz

Naa hogy vagyunk, hogy vagyunk?

Általánosságban

Minden pöpec. Végre itt is kezd emberi időjárás lenni, bár hű marad önmagához és a 25 fokból néhány nap alatt simán lemegy 6-ra.. dehát ez Anglia, örüljünk neki ha néha 20 fölött van.

Az elmúlt időszakban ismét volt egy rakás vendégünk, ami nagyon feltöltött minket. Utaztunk is, Birminghamban barátokat látogattunk és Szent Patrik napoztunk, Cambridgeben pedig egy újabb csodás couchsurfing élményre tettünk szert, plusz megvolt az év első bicajozása.

Időközben eltelt az egy éves London évfordulónk, sőt már lassan 14 hónapnál tartunk. Az eredeti tervünk amúgy ennyi volt, de végül hozzácsapunk még 2 hónapot.

Munka

Tulajdonképpen a leginkább itt keresendő a magyarázat arra, hogy miért nem jött hír felőlünk. Szóval, ugyebár nagyon szeretünk utazni és hasonlóan sokakhoz, azon kezdtünk el gondolkozni hogyan tudnánk még 1-2 évet utazgatással tölteni. Gondolom néhányan hallottátok már a digitális nomád kifejezést, de aki nem, annak röviden: olyan emberek akik helytől független, interneten keresztül végezhető munkát csinálnak úgy, hogy közben utazgatnak. Általában ezek az emberek egy-egy helyen hosszabb távon maradnak, végeznek önkéntes munkákat is és használják a couchsurfing vagy házörzés adta lehetőségeket.

No hát gondolom nem árulok el nagy meglepetést ha elmondom, nekem ez NAGYON bejön. 😀 Pontosan ezt szeretném csinálni egy ideig és a lelkesedésemmel szerencsére sikerült Gabit is megfertőzni. Természetesen ennek egyfajta tesztje lesz az amerikai út, ahol bár dolgozni nem fogunk közben, de életünkben először fogunk ketten ilyen hosszú időt csakis utazással tölteni. Ráadásul úgy, hogy nem lesznek előre leszervezve a dolgaink. Bár én azt gondolom hogy ez csak atomszuperkirályság lehet, de mégis meg kell említenem, hogy ez lesz a főpróba. Ha tetszeni fog mindkettőnknek a dolog akkor minden erőnkkel azon fogunk dolgozni, hogy digitális nomáddá válhassunk egy időre.

Jó messziről indítottam ezt a témát amúgy. 😀 Hogy ez miért érdekes most? Mert én elkezdtem ebbe az irányba lépegetni. Viszonylag sok szabadidőm árán sikerült bejutnom a piacvezető céghez akik platformot biztosítanak szabadúszoknak és cégeknek hogy megtalálják egymást egy-egy munka kapcsán.

Sok munkának és némi szerencsének hála el is kezdtem dolgozni kisebb projekteken és szereztem egy állandó közösségi média asszisztens munkát is. Rettentő boldog vagyok emiatt, mert így folyamatosan tudom gyűjteni a jó értékeléseket, új dolgokat tanulok no és persze extra pénzt is keresek. Szóval mostanság gyakorlatilag minden szabadidőmet ezzel töltöm, illetve a Big Bus-os munkám közben is foglalkozom vele, így azokban az üresjáratokban amikben eddig a bloggal meg az utazással foglalkoztam, most meló van.

És itt el is jutottunk a munkahelyi ügyekhez, mert hogy itt is történt egy kis változás. Még pár hónapja megkértek, hogy segítsek be a pénzügyön, ami olyan jól sikerült, hogy azóta is minden hétvégén, plusz az összes ünnepnapon ott töltöm az időmet. Fasza 😀 Mivel ilyen jól beváltam, ezért amikor pár hete felszabadult egy pozi akkor megkértek, hogy vállaljam el. Őszintén, ha itt akarnék maradni akkor elvállaltam volna, mert ez előrelépés és másik terület, amivel később jóval több lehetőségem lett volna angliában munkát találni.

De én egyáltalán nem akartam ezt a munkát. Mint azt az előbb részleteztem, tök más terveink vannak és ha ezt bevállalom akkor egyrészt nagyon nagy genyóság nyár közepén, a legforgalmasabb időszakban felállni és lelépni. Másrészt akkor munka közben nem lenne időm a szabadúszó munkámmal foglalkozni (tudom, ez már túlzás :D). Harmadrészt a pénzügyön a hangulat nem a legjobb, sok nő egy rakáson, klikkesedés meg minden ami ezzel jár. Hétvégén, amikor ott vagyok segíteni akkor csak ketten-hárman vagyunk, ami teljesen oké, de amúgy nem vágyok oda. Szóval elő kellett állnom az egyetlen dologgal amivel ügyesen kitérhetek a pozi elől, az pedig hogy mi 3 hónap múlva lépünk  az USAba, ezért saaajnos nem vállalhatom el, nem akarom őket kakában hagyni. Így a végén még ők voltak hálásak nekem az őszinteség miatt, senkit nem bántottam meg és már azon sem kell agyalnom h mikor és hogyan mondjak fel. Problem solved. 🙂

Coming soon

A fentiek miatt a tervezgetésre is jóval kevesebb idő jutott. Pont most néztük át Gabival a kis listánkat és szégyenkezve tapasztaltuk, hogy konkrétan az áprilisi elintéznivalók közül semmit sem csináltunk meg. Ez egyáltalán nem vall ránk, még mi is meglepődtünk. 😀 De most újrakalibráltuk a dolgot és belevettük magunkat. Hamarosan kezdődik a szállás, vagy inkább szállásadó keresés, merthogy szeretnénk mások kanapéján hesszelni és közben jófej embereket megismerni. Közben a biztosítások útvesztőjébe is betévedtem, egyelőre full káosz, hogy mégis melyiket válasszuk, de bízom benne hogy hamarosan letisztul. Gabi pedig a megfelelő hitelkártya után szaladgál, ez sem olyan egyszerű mint gondoltuk, de meglesz előbb-utóbb. Még van 2 hónapunk.

Időközben megvettük a Budapestre szóló repjegyünket, július 12-én megyünk haza és augusztus 8-án repülünk tovább Amerikába. Így szűk 4 hetet otthon leszünk, amit szintén nagyon várunk. Végre igazi jó idő, sütögetés, pancsolás, fröccsözés…

Az amcsiba szóló repjegyünket végül nagyon jó áron sikerült megszerezni, nem kis erőfeszítéseknek köszönhetően. 😀 Akit érdekel részletesebben, ITT írtam még márciusban a tervezési-szervezési dolgokról.

Mi minden történt még..

Suli

El is röppent egy év, nagyjából két hete kellett utoljára találkoznom a tréneremmel. Végeee! Nem volt különösebben megeröltető, de azért mégiscsak egy extra elfoglaltság volt amivel folyamatosan foglalkoznom kellett, szóval király h megszűnt.

Új élmények

Korábban említettem már, hogy voltunk Birminghamben és Cambridgeben. Aztáán, még februárban Petrával és Ténivel elmentünk a Harry Potter stúdió túrára, ami überkirály volt. Erről írtam külön még rögtön utána, ide kattintva tudjátok elolvasni.

Emellett szokásunkhoz híven Londonon belül is mentünk mindenfele. Ami nagyon tetszett az a Vauxhall városi farm volt, amiről poszt és videó is született. Majd ennek hatására elmentünk a Mudchute farmra is, ami még faszább volt, mert nagyobb, szabadabban élnek az állatok, többféle állatka van ééés a legjobb: 4 külön malacfajta éldegél ott és többeket láttunk aktívan is szaladgálni(!) meg dagonyázni. Imádtuk.

A legutóbbi pöpec hely az Emirates Cablecar volt, ami egyfajta átmenet a sikló és a libegő között. 10 személyes zárt üveg “kocsik” mennek át egy kábelre felfüggesztve a Temze felett Észak Greenwich-ből indulva. Illetve szintén Greenwich-ben mentünk át a Temze alatt is, az úgy nevezett foot tunnel-en, ami egy gyalogos átjáró a folyó alatt. Mindkettő nagyon pöpec volt. Meg persze úgy egész Greenwich-be újra beleszerettem. Az egész helynek annyira jó hangulata van és a park a talán legszebb amit Londonban láttam. Najó, a Holland Park egy fokkal szebb, de Greenwich győz a fantasztikus panorámával.

Képzeljétek, így a végére megvolt az első angliai mozi élményem is. Egyszer már voltunk Star Wars-ot nézni, de akkor a céges kari party után érkeztem meg a filmre, kissé spiccesen és miután elfogyasztottam a nachost, azonnal elaludtam. Szóval azt hiszem azt nem nevezhetjük igazi elsőnek. 😀 Az Avangers új részét néztük és jajj de nagyon jó volt.

Egész sokat kultúrálódtunk is az elmúlt időszakban. Jártunk kétszer a Tate Modernben, újra elmentünk a British Museumba és megnéztünk egy nagyon érdekes mesterséges intelligánciáról szóló interaktív kiállítást a Serpentine galériában.

Természetesen az új pubok felfedezése sem maradhatott ki. 🙂 Jónéhányban megfordultunk (kizárólag megfigyelési célzattal :D), de talán a legérdekesebb a Cart & Horses volt, ami arról híres, hogy az Iron Maiden ott alakult kb ezer évvel ezelőtt. Kissé lepusztult a hely az átlag londoni pubokhoz képest, de cserébe nagyrészt rock szól, hétvégén élőzene, van kerthelység ahol jó időben megy a grillezés, lehet mindenféle Iron Maidenes relikviát venni és minden tele van a zenekar fotóival és egyéb kiállított tárgyakkal.

Hogyan tovább

Mostanság nekem már ilyen Londontól elköszönős hangulatom van, bár még nem vagyunk a finishben. Gondolom ez majd csak fokozódik és lassan minden piros telefonfülke vagy lengén öltözött angol lány látványára elsírom magam 😀

Egyébként van még néhány tétel az angliai bakancslistánkon. Ilyesmik mint

  • elmenni megnézni egy jó színdarabot a SOHO-ban
  • meglátogatni a Hampstead parkot (és kifogni hogy olyan jó idő legyen hogy ott tudjunk strandolni is)
  • elmenni a Bushy parkba hogy szép időben is lássunk szabadon szarvasokat
  • megnézni a Nemzeti Galériát (valahogy mindig kimaradt)
  • és elmenni a Tengerészeti múzeumba.

Remélem ezeket még mind ki tudjuk majd pipáni és néhány extra tétel is belefér. Emellett ami tuti hogy jönnek még barátok látogatóba, lesz egy pici családozás és utazunk Norwichba ismét.

Szóval, továbbra is mozgalmas napok jönnek, de még egyszer jelentkezünk majd innen. Pusziiik!

 

 

 


Hozzászólás