Notting Hill Karnevál

A Notting Hill Karnevál Európa legnagyobb fesztiválja. Három napon keresztül tart és nagyjából 2 millió látogatója van.

Hogyan képzeltük?

Metroval elmegyünk Notting Hill Gate-ig. Majd onnan kedélyesen sétálgatunk Notting Hill gyönyörű utcáin a napsütésben.

Messziről halljuk a zenét, érezzük az mindenfelé készülő streetfood illatát, mindenki boldog. Ahogy haladunk a karnevál útvonala felé egyre többen vannak, nyilván, hiszen mégiscsak egy karneválon vagyunk. Útközben megállunk valamelyik szimpatikus standnál és veszünk egy sört. Ettől még boldogabbak vagyunk. Odaérünk a kijelölt útvonalra ami egy széles sugárúton fut. Egymás után vonulnak fel a szebbnél szebben feldíszített járművek, amikről jellegzetes karibi zene szól és gyönyörű, színes, tollas jelmezekbe öltözött emberek táncolnak. Az út két oldalán bár tömeg van, de azért élvezhető a felvonulás, talán kicsit táncolunk is. Közben készítem a vlog-hoz az anyagot, fantasztikus felvételek lesznek. Szerzünk még egy sört, most már tuti táncolunk egy kicsit, fotózkodunk pár jelmezes arccal aztán csak leülünk valahova és élvezzük a forgatagot. Lassan elindulunk hazafelé és nagyon örülünk, hogy ezt is láttuk.

Milyen volt a valóságban?

Metróval elmentünk Notting Hill Gate-ig. Már a metrón hatalmas tömeg volt. Amikor leszálltunk az egész peronon özönlöttek az emberek, akiket mikrofonba vezényelve irányítottak a rendőrök.

Nagyjából 10 percbe telt kitódulni a tömeggel az utcára. A látvány nem volt túl vidám. Notting Hill gyönyörű utcái úsztak a szemétben. Már itt, viszonylag távol a fesztiváltól nagyon sokan voltak. Az emberek nagy része részeg volt. A legtöbb lány valamiért melltartóban érkezett a karneválra, a fickók félmeztelenül, nagyjából térdig letölt nadrágban. Az összes standnál, boltban, pubban hatalmas tömeg volt, így sörünk nem lett. Elsétáltunk a karnevál útvonaláig, ahol olyan irtózatos tumultus volt, amilyet nem hiszem hogy láttam valaha. Ami Londonban széles útnak számít, az sajnos a valóságban nem az. A járművek két oldalán néhány méteren zsúfolódott össze a tömeg. Ezeken a kamionokon voltak a zenekarok vagy dj-k, de semmi látványos. Mögöttük jöttek a “táncosok”, akik legnagyobbrészt csak ízléstelenül felöltözött elhízott nők voltak (neccharisnya a sláger) akik rázták a seggüket és bekészült férfiak próbálták becserkészni őket. Persze volt néhány szép jelmez, szép nő, de az arányok nem voltak túl jók. Ebben a tömegben elszenvedtünk kb fél órát, próbáltunk találni egy helyet ahol végre látunk is valamit anélkül, hogy elnyelne az emberrengeteg, de nem sikerült. Sör továbbra sem volt. Ez a mennyiségű, ilyen állapotban lévő emberek inkább félelmet keltettek bennem, mintsem jó érzéseket. A zene a legtöbb helyen inkább elektro volt vagy az a típus amit a Blaha aluljáróban tolnak az indiánok. Volt néhány autentikusabb zenekar is, de a tömegtől a közelükbe sem lehetett férni. Nem nagyon találtuk a helyünket, a telefonomat eszembe sem jutott elővenni, hogy bármit is lefotózzak, így illusztrálni sajnos nem tudom a látottakat. Végül elindultunk haza, szerencsére még viszonylag időben, így legalább a metrózás kellemes volt.

Kiegészítés

Amit hozzá kell tennem a teljes kép érdekében az az, hogy maga a város amúgy nagyon jó munkát végzett.

Rengeteg rendőr, tűzoltó és mentős volt kint akik nagyon szervezetten végezték a munkájukat. Minden nap volt megemlékezés a Grenfell torony tragédiájáról (tudjátok, ami leégett nemrég) és ezt a legrészegebb karneváló is tiszteletben tartotta. A környék házai egészen  jó állapotban átvészelték a bulit, minimális rongálás volt. A három napos fesztivál után pedig egy éjszaka alatt eltakarítottak mindent. Csak hogy érzékeltessem az állapotokat, másnap reggelre 300 tonna szemetet szedtek össze, ami 25 darab emeletes londoni busz súlyát teszi ki. És azok naaagy buszok.

Összességében örülök, hogy elmentünk és megnéztük, mert nagyon kíváncsivoltam rá és bántam volna ha kihagyjuk. Mivel terveink szerint jövő augusztusban már nem leszünk itt, ezért most volt itt az alkalom. Az pedig, hogy végül nem hozta az elvárásainkat, hát, van ilyen. 🙂

 

 

 

Notting Hill és Holland Park

Hello Darlingok!

Egy kis szösszenet a legutóbb meglátogatott környékről és parkról. Gyertek velünk! 🙂

Notting Hill:

Notting Hill nem egy konkrét hely, hanem egy városrész. Itt forgatták a Sztárom a párom sok jelentét. Én nem vagyok akkora rajongó, hogy megkeressem a könyvesboltot ahol Hugh Grant és Julia Roberts találkoznak, de magát a környéket és annak a hangulatát azonnal felismeri bárki, aki látta a filmet szerintem. 🙂
Mindenhol azt olvasni, hogy ez egy ikonikus része Londonnak és számunkra ez be is igazolódott. Az egész környéknek van egy nagyon jó hangulata, annak ellenére (vagy pont azért) hogy egyébként egy burzsuj környék. Ahogy leszálltunk a metróról és felértünk, rögtön szembetűnt, hogy hatalmas sugárutak mindenfele, dimbes-dombos az egész, menő éttermek, szállodák, szinte csak fehérek.  Az éttermek mellett a most olyan divatos szuperegészséges “gyorséttermek” is bőven képviseltették magukat. Be kell valljam, én imádok ezeknek elcsábulni 🙂 Nagyon finom és nekem való fura cuccok vannak, elfogadható áron és közben még nem is szemétkaja. Egyébként szerintem profin csinálják, én például még ki sem választottam a kajámat, már azon gondolkoztam, hogy hát ezt muszáj felrakni az instára.. aztán megjött az eszem és szépen megettem enélkül, de valahogy erre épül az egész hely atmoszférája vagy nem tudom.. 😀

Miután megtömtük a hasunkat, elsétáltunk a Portobello Road-hoz, ami a leghíresebb a környéken. Méghozzá arról, hogy főként hétvégén hatalmas forgalom van, nyüzsögnek az emberek és vásárolgatnak. Mi hétköznap voltunk szerencsére, azért így is voltak, de lehetett nyugiban sétálni és nézelődni. Ez nem egy piac, hanem egy hosszú út, két oldalon a tipikus angol házak, azonban az utcafronton mindegyikben egy-egy üzlet. Ami megkülönbözteti ezt a környéket az az, hogy ezek az üzletek mind kipakolnak standokra a házak elé és ezzel egy ilyen furcsa vásárt alkotnak. Nagyon hangulatos, mert rengeteg a régiség üzlet, ahol mindenféle érdekesség és ócskaság található, sok a cuki vagy éppen fura cuccokat áruló stand, az ékszeres pultok és persze a sok menő hipszter ruházati bolt. Közben belevegyül természetesen néhány utcai streetfood árus, gyümölcsös standocska, pubok és néhány utcazenész. Pl a lenti képen a fickó aki két húron nyomta, de valami állati jól. 🙂 Az egész egyben amúgy nagyon király. 🙂

(a középső képen nem látszik a felirat, de amúgy ez volt rajta: “Boring market stuff (nyíl jobbra) exciting new pub (nyíl balra)” :))

Ezután bekanyarogtunk mindenféle kisebb utcákba, hogy lássuk a drága és nagyon szépen rendben tartott tipikus régi londoni színes házakat. Ez kb ilyen rózsadomb érzés csak kisebb házakkal. 🙂

 

Miután lejártuk a lábunkat a sok kanyargós és dimbes-dombos utcán, a park felé vettük az irányt. Útközben még betértünk (ha már burzsujkörnyéken töltjük a napot) a Starbucksba, ahol meglepő módon (ja nem :)) egy magyar lány szolgálta ki Gabit, így végre valahára normálisan rákerült a neve a pohárra. Bizonyíték is van 😀

IMG_7990

Holland park:

A Holland park pedig egész egyszerűen gyönyörű volt. London parkjai eddig is lenyűgöztek (és hol van még a vége?!) de eddig ez a legszebb. Nem ilyen zöld rétes, egy-egy fás dolgot kell elképzelni.. ahogy beértünk, mintha egy trópusi erdőbe kerültünk volna, továbbsétálva ezer féle növény szabadon (de mégis rendben tartva) kanyargós kis erdei úttal, tóval, rózsakerttel, gyönyörű épületekkel.. majd nagy nyitott terek, rengeteg paddal, szökőkúttal.. és ezután értünk a legjobban várt részhez, a Kyoto-kerthez, ami egy gyönyörűen kialakított japán kertet jelent. Tényleg nagyon hangulatos és egyetlen hibája van, hogy nem 10x ekkora. Egyébként a parkban mindenfele papagájok élnek szabadon, a hangjukat folyamatosan lehetett hallani, Gabi látott is egyet, én sajnos nem. Láttunk viszont hatalmas pávákat, amin teljesen meglepődtünk. Tudjátok, hímet, nagy és színes farktollakkal. Szóval úgy összességében csoda volt az egész, aki Londonba jön és kicsit is szeret a szabadban lenni, szép környezetben és csak ámulni-bámulni annak ez kötelező hely. 🙂

És akkor néhány képecske, de sajnos ez korántsem adja át. Meg inkább sétáltunk és csak flesseltünk fényképezés helyett, de azért ez is valami 🙂

puszikk