Hogyan ne tanulj meg angolul

Itt Londonban megfigyelhető a magyarok azon terjedelmes csoportja akik sosem tanulnak meg angolul.  Teszik mindezt annak ellenére, hogy itt tervezik eltölteni hátralévő életüket. Ők ihlették ezt a posztot.

Íme, egy összefoglaló arról, hogyan kerüld el, hogy akár véletlenül is megtanulj angolul:

  1. Az alapok
    Kizárólag olyan helyen vállalj munkát ahol magyarok (is) dolgoznak. Ha akadnak a munkahelyen más nemzetiségűek, semmiképpen ne barátkozz velük. Ha eddig nem tanulták meg az anyanyelved akkor ezután sem fogják. Lusta népség.
    Ugyanez vonatkozik a lakótársaidra. Csakis magyar ügynökség, magyar lakótársak. A határontúliak még beleférnek, de ez a maximum.
  2. Bevásárlás
    Hála a leleményes honfitársaknak, vannak magyar boltok London szerte, így szerencsére még az alapvető élelmiszerek nevét sem kell angolul megtanulnod. Amennyiben a közeledben nincs magyar üzlet, akkor a lengyel, illetve román boltokba esetleg elmehetsz. Ezekben sok magyar cimkés terméket találsz és mivel ők sem tudnak angolul, nem kell félned, hogy rádragad valami. (Azért ne reklámozd a barátaid körében, nem mindenki ilyen liberális.)
  3. Szabadidő
    Temérdek a lehetőség. Például lóghatsz magyar facebook oldalakon és találhatsz barátokat akik elmennek veled magyar együttesek londoni koncertjeire. Vujity Tvrtko és Bödőcs is gyakran tiszteletüket teszik, lájkold be őket, nehogy lemaradj. Emellett például a parkokban való mókusetetés is jó móka és ők sem fognak neked angolul szövegelni.
  4. Ügyintézés 
    Nehéz ügy, de megoldod, ne aggódj. Első és legfontosabb: csakis magyarul szólalj meg. Ha nem értik, mond hangosabban és mutogass. Amennyiben sehogy sem tudsz egyről a kettőre jutni akkor kérd olyan magyarok segítségét, akik (érthetetlen okokból kifolyólag) beszélik a nyelvet. Fontos, hogy ne legyél túl hálás és mindenképpen hangoztasd, hogy ezek az angolok mind hülyék.
  5. Kikapcsolódás
    Magyar filmek (szinkron! nem felirat, remélem mondanom sem kell), magyar zenék és könyvek. Ne hagyd, hogy a böngésződ esetleg angolra váltson. Sőt, állítsd be, hogy mindent lefordítson magyarra. Fő a biztonság.

+1 Légy büszke! Mint láthatod, nyelvi függetlenséged megőrzése nem kis munka. Veregesd meg a vállad és segíts másoknak is.

Remélem tudtam segíteni (és senki nem vesz túl komolyan 🙂 ) Good bye! Viszlát!

Mikaela's 6th BirthdaySeptember 19, 2018

3. rész – Ügyintézés

Én azt tapasztaltam, hogy az angolok nem bonyolítják túl a dolgokat.

Ennek köszönhetően nincs túl sok kötelező teendő kiérkezéskor. Konkrétan egy, az NI (National Insurance) szám megigénylése. Ezen kívül minden más “szabadon választható”, bár azért nyilván egy bankszámla jól jön és az sem árt ha van egy háziorvosunk. Nézzük tehát, hogy miket érdemes elintézni.

  1. NI szám:
    Ez itt a helyi TB- és ADÓszám keveréke. Nagyon egyszerű az igénylése: fel kell hívni a megadott telefonszámot, egyeztetni egy időpontot interjúra és megjelenni az a megadott időben/helyen.
    ITT találjátok meg a telefonszámot. Kizárólag angol számról hívható, így ezt előre nehéz elintézni ha nincs angol sim kártyánk.A telefonban alapvető személyes adatokat kérnek, illetve a kiutazás dátumát és hogy miért szeretnél számot igényelni. Ekkor kapsz egy időpontot. Az “interjún”, ami igazából csak egy adategyeztetés, szintén személyes adatokat kell megadni, illetve nyilatkozni arrol, hogy mikor jöttél, meddig tervezel maradni, miért vagy itt. Nincs rossz válasz, nem szabad megijedni a neten keringő mindenféle rémhírektől. Az NI számot, amennyiben képes vagy (akár tolmács segítségével) helyesen megadni az adataidat, mindenképpen megadják. Ez szükséges ahhoz, hogy megfelelő adózási kategóriába kerülhess.Az interjú után általában 1-3 héttel megérkezik levélben a szám, amit le kell adni a munkahelyeden. Merthogy NI szám nélkül is el lehet kezdeni nyugodtan dolgozni, elég leadni amikor megérkezik. Az itteni cégek is ismerik a procedúrát, szóval nem fognak ezen rugózni. Ha nem sikerül időben leadni az NI számot, akkor maximum az történhet, hogy magasabb adót vonnak az aktuális fizetésedből, amit majd a következő évben visszaigényelhetsz. Easy. 🙂


  2. Bankszámla nyitás:
    Na ez az egyetlen ami nevetségesen el tud húzódni és bosszankodásra adhat okot. Hogy miért? Mert a bankok felé le kell igazolnod a lakcímed, ez a legfontosabb számukra. Itt viszont nincs lakcímkártya..Lássuk miket szoktak kérni, amit frissen érkezettként, egy szobát bérelve általában nem tudsz adni:
    Munkáltatói igazolás: nem Contract, hanem Employment Letter. Ezt a munkáltatók nem nagyon adják, mert nem szokás. Igen, ez a magyarázat.
    Council tax befizetési bizonylat: Ilyened max akkor lenne, ha a saját neveden bérelnél egy külön lakást és már ott élnél minimum egy hónapja. (Azt viszont tudjuk az előző posztból, hogy angliai előtörténet nélkül ez kizárt.)
    Saját névre érkező közüzemi számlák: Ugyanaz mint az előző. Szobabérlés esetén nem kapsz számlát, ez sem fog menni.
    NI confirmation letter: Nem az NI számról kapott sima levél, mert az a Job Centre-től jön. Nekik olyan kell amit a HMRC küldött. Olyanod nincs.
    Visszaigazolás járművezetői tanfolyam jelentkezésről: Viszonylag kevés esély van rá, hogy egy-két hetes angliai tartózkodás után rögvest szeretnél itt megtanulni vezetni. Bár, ki tudja. 🙂
    Korábbi, angliai bankszámlakivonatok: Nyilván ilyened nincs.Most pedig nézzük mi az amit ebből ki lehet hozni:
    Munkáltatói igazolás: Ha a munkahelyeden szokás ilyet adni. Azért ne nagyon számíts rá.
    NI confirmation letter: A HMRC-től telefonon lehet igényelni, kb 2 hét mire kiküldik. Ha szerencsénk van, ezt elfogadják. V
    Jogsi jelentkezés: Ha nem is akarsz valóban megtanulni vezetni, de nincs más megoldás akkor lehet ezt csinálni. 35 font a jelentkezés a postán, viszont olyan papírt kapsz amivel tuti tudsz számlát nyitni. Aztán a tanfolyamnak vagy nekiállsz vagy nem. Van aki így csinálja.

    A fentiek közül bármelyik is sikerül, simán elvisz 1-3 hónapot, addig pedig nem jó bankszámla nélkül lenni.

    Átmeneti megoldás:
    Lehetőség van virtuális számlát nyitni. Nekem a Monese-nél volt számlám majdnem 3 hónapig. Valamivel limitáltabb a tudása mint egy átlagos bankszámlának, illetve van havi 5 font kezelési költsége (egyébként itt ingyenes a bankolás), de tökéletes megoldás amíg végre valamelyik bank megszán és nyithatsz egy számlát. Paypassos kártyát adnak, nagyon király az app-juk és rugalmasak. Egy fotót kell feltölteni az útleveledről/személyidről, illetve lőni egy szelfit, megadni pár alapadatot és már kész is.
    Amikor kész lett a normál bankszámlám akkor gond nélkül le tudtam mondani.
    Egy másik megoldás pedig, hogy valaki más számlájára kéred a fizetésed. Ezt én kevésbé javaslom. Egyrészt sok munkáltató nem megy bele (én is így jártam) másrészt pedig nyilván sok hátránya van: nem férsz hozzá a pénzedhez amikor akarsz, nem tudsz sehol kártyával fizetni, nem tudsz utalni, megtakarítási számlát nyitni, csoportos beszedéssel fizetni. (Nálunk pl a gym-be kizárólag így lehet fizetni, ha nincs számla, nincs gym) stb.
    Oh igen, utolsó lehetőség pedig a csekk. Legvégső esetben így is tudnak fizetni neked, de ennek elég sok a beváltási költsége és rettentő macerás, meg amúgy is.. ez a 21. század.


  3. GP:
    A háziorvoshoz érdemes ellátogatni. Az NHS ellátás ingyenes, így csak rá kell keresni az “nhs gp” kifejezésre a környékeden és kiválasztani, hogy hová szeretnél menni. Általában a kiszemelt helyen ki kell tölteni egy formot, aztán van egy rövid beszélgetés a dokival és kész is.


  4. Angol jogosítvány:
    180 nap igazolt itt tartózkodás után lehet igényelni egy postai dokumentum kitöltésével, plusz a magyar jogsival. 50-60 font körül van. Nem kötelező egyébként, a magyar jogosítványt is ugyanúgy elfogadják.

Ennyi lenne a lényeges elintéznivalók összefoglalója. Hajrá!

[Nyilván aki például gyerekekkel jön annak több teendője van, de mivel ezekben nincs tapasztalatom, inkább nem mennék bele. ITT lehet sok-sok hasznos infót találni.]

 

 

Miért kalimpálnak a buszmegállóban?

A piros kétemeletes busz egy igazi klasszikus. Úgy hozzátartozik Londonhoz, mint azok a furcsa népségek akik lakják ezt a nyüzsgő várost.

Mi sem példázza ezt jobban, mint az elveszett tárgyak osztályán az a sok furcsaság ami felbukkant már az évek során. Többek között találtak töltött gömbhalat, mellimplantátumokat és protézis végtagokat is. Még az elsőről tudom a legkönnyebben elképzelni hogy a tulajdonosa csak úgy ottfelejtette. Na de többi?
A TFL (Transport for London) szerint a leggyakoribbak szerencsére még mindig a könyvek, esernyők és táskák. Ez azért egy kicsit megnyugtató.london-590114_1920

Na, de nézzük, hogy ugyan miért kalimpálnak az emberek össze-vissza. Két megálló típust különböztethetünk meg, a kötelező- és feltételes megállót.

Kötelező megálló (Bus stop):
Minden esetben meg  kell állnia a busznak. Akkor is ha nincs felszálló a megállóban és senki nem jelezte a leszállási szándékát a buszon.

Feltételes megálló (Request bus stop):
Csak akkor kell megállni, ha van felszálló a megállóban vagy valaki jelzett a buszon.

Mindkettőre érvényes:
Nem szükséges a megállóban álló utasnak integetnie a busznak. Ha valaki várakozik a megállóban, a busznak meg kell állnia.

Kivétel:
Egyetlen kivétel van. Ha a busz tele van, nem kell megállnia és felvenni az utast.

Valóság: 

A fentiekből semmit se higgyetek el.

A buszon mindenképpen jelezni kell, különben nem áll meg. 

A buszmegállóban pedig ha nem integetsz, biztosan otthagy a busz.

Szóval, integetésre fel! 🙂 Nyugi, néhány alkalom után már nem lesz olyan fura.

 

Chanel lámpaoszlopok?!

Aki Londonban jár biztosan megfordul Westminsterben. Ebben a városrészben lehetetlen nem észrevenni a fekete lámpaoszlopokat amiken egy ismerős minta díszeleg. Coco Chanel logójáról van szó, amit szerintem hozzám hasonlóan sokan úgy is felismernek, hogy egyébként távol áll tőlük maga a márka. chanel

 

 

Városi legendák szerint Coco Chanel és Westminster hercege, Hugh Richard Arthur Grosvenor (micsoda méltóságteljes név!) egymásba szerettek az 1920-as években és románcuk szimbólumát láthatjuk az oszlopokon.

Snapseed

Bár nem vagyok híve a cukormázas szerelmi történeteknek, de nekem tetszik ez a verzió. Annyira illik Londonhoz. A lázadó francia divatdiktátor és a hagyománytisztelő herceg titkos szerelmi viszonya. Azonnal egy ködös, macskaköves utca jut eszembe, ahol a gázlámpák fényéből behúzódnak egy kapualjba. A közelben lévő pub-ból részeg kiabalás szűrödik ki és erjedt sörszagot érezni, elhajt egy lovaskocsi, aminek kereke felveri a vizet egy pocsolyából…

Hát nem idilli? Azt hiszem túl sok Downton Abbey-t nézek mostanság. Amit egyébként mindenkinek ajánlok nagy szeretettel.

A sivár valóság sajnos az, amelyet Martin Low, a Városi Tanács közlekedésért felelős biztosa megerősített néhány éve. Méghozzá, hogy a két C betű a City Council, azaz Városi Tanács rövidítése. A lámpaoszlopok pedig 20-30 évvel a románc után kerültek a helyükre.

Lehangoló, nem?

2. rész – Lakhatás

Az előző rész záró akkordja a lakhatás megoldása volt, amit itt fogok részletezni.

Ahogy említettem, ezt lehet intézni még otthonról vagy már kintről:

Ha megérkezés után intézed annak mindenképpen előnye, hogy személyesen el tudsz menni megnézni a kiszemelt helyet, így nyilván kevesebb az esélye hogy mellényúlsz. A lakáskeresés ideje alatt lehet barátoknál lakni, couchsurfingelni vagy bérelni egy szobát valahol. Fizetős megoldás esetén ezt a költséget viszont hozzá kell adni az eredetileg megadott kezdőtőkéhez és sajnos Londonban ez elég húzós tud lenni. Ha így keresgélsz, érdemes 1 hetet legalább rászámolni, annyit el szokott vinni a megfelelő szoba megtalálása.

Ha otthonról intézed a szobakeresést, akkor is jó ha van kint megbízható ismerősöd. Mégpedig azért, mert Ő az, aki meg tudja nézni az általad neten kiválasztott szobát. Enélkül én nem javaslom, hogy bármibe is belemenj, hacsaknem lehetetlen megoldani, hogy valaki segítsen.
Én úgy csináltam, hogy beléptem londoni magyar facebook csoportokba, ahol hirdetnek szobákat. A legszimpibbeket felhívtam és ha meg tudtunk egyezni akkor megadtam a tulaj számát a kinti barátoknak, akik felvették vele a kontaktot és megbeszéltek egy időpontot amikor megnézhetik a szobát. Így sikerült kilőni két rémes helyet, ami pedig kép alapján tök jól nézett ki. A harmadikat vettük ki. Sajnos beköltözéskor kiderült, hogy a tulaj azért sunyult egy kicsit így is és nem azt a szobát adta ki végül amit megmutatott, hanem egy másikat a házban. Nyilván ez a másik kicsit zajosabb meg problémásabb volt, de elsőnek megfelelt. Azóta már megtaláltuk az igazit. 🙂

Tehát, hol találhatsz kiadó szobákat:

  1. LION facebook oldal (Legnagyobb információs oldal Nagy-Britannia)
  2. Bármelyik londoni magyar FB oldal (Keress rá: szállás london, kiadó szoba london stb)
  3. Ha tudod, hogy kb merre szeretnél lakni, akkor kereshetsz aszerint. Például: Kiadó szobák Kelet London
  4. Ha nem ragaszkodsz a magyarokkal közös házhoz, akkor a gumtree , spareroom vagy easyroommate oldalakat javaslom. (Sajnos nekünk nincs jó tapasztalatunk, a poszt végén írok róla.)

Most pedig had idézzek egy korábbi írásból:

Szoba:
Lehet magánszemélytől, de gyakoribb, hogy közvetítők kivesznek teljes házakat és tőlük bérel az ember.
– Egy személynek egy szingli szoba átlagosan £110-140 egy hétre. Beköltözéskor általában két hét rent + két hét kauciót szoktak kérni.
– Párban bérelni jobban megéri, dupla szoba £130-180 kozott van egy hétre két embernek.

Ebben benne van az összes számla, szóval nincs plusz költség. Maximum a kábeltévé, ha valakinek kell. Javítási költségek, berendezések stb a közvetítő/tulaj felelőssége.
Természetesen vannak olcsóbbak, de azok általában koszos, kicsi szobák, szar házakban és gázos környéken. Határ pedig a csillagos ég, lehet bérelni úszómedencés, szaunás házban is szobát.

Lakás:
A legtöbb esetben nem lakásokról, hanem kis házakról van szó. Itt Londonban a sorház a divat, hátsókerttel, szóval nem panelekre kell gondolni. (a szobákat is ilyenekben adják ki) Fontos tudni, hogy angliai előtörténet nélkül (munkahely, referencia, bankszámla kivonat stb) nem lehet önálló lakást/házat bérelni, csakis szobát.
Egy szobás, azaz stúdió lakás £800-tól/hó, két-három szobásak kb £1200-tól kezdődnek. Ehhez viszont még hozzájön a council tax, internet és közművek. Általaban egy havi rentet kell fizetni előre, plusz egy havi kaució.
Az árak nyilván a forgalmasabb közlekedési csomópontoknál és a belváros felé közeledve emelkednek.

A fentiek a 3-mas zónára és attól kifelé érvényesek. Angolokat ennél beljebb nem nagyon lehet találni. Ők inkább a külsőbb kerületekbe, illetve az agglomerációba költöznek. Szóval ne lepődjetek meg ha a legtöbb szomszédotok jobban beszéli a balkáni nyelveket vagy a hindit mint az angolt. 🙂

Mindkét esetben lehet közvetítési díj is, amit itt a bérlő fizet. Szobáknál ritka, lakásoknál szinte mindig van. Illetve lakásbérlésnél sokszor credit check-ért is kell fizetni, 30-40 fontot.

Az előbbiek összefoglalva:

Szoba Studio lakas
Ár/2 fő/hónap 530-800 800-tól
Council tax, közművek, net, tv 0 200-tól
Szerződés hossza Max 3-6 hó Min 6-12 hó
Felmondási idő 2 hét 1 hónap
Közvetítési díj Max egy heti rent Max egy havi rent
Credit check 0 30-40 font
Beköltözéskor (rent+kaució) 530-800 1600-tól

Tapasztalataink a helyi közvetítőkkel:

Remélem csak nekünk nem volt szerencsénk. Hiába szerettünk volna angolul beszélő lakótársakat, hogy így is gyakorolhassunk, feladtuk és inkább lakunk magyarokkal.
– a közvetítésért szinte mindig fizetni kell 1-2 heti rentet
– hiába írják ki, hogy keresd őket whatsapp-on (itt mindenki azt használja) soha nem reagálnak, ha mégis akkor tuti hogy hetekkel később random felhívnak valami kiadó lyuk miatt
– nem foglalkoznak a kereteddel, olyan szobákat akarnak rádbeszélni ami nem fér bele
– nem értik meg a preferenciáid (mi a tesómmal jöttünk, mindenképp két szabad szobát kerestünk egy házban, ez meghaladta a legtöbbük értelmi képességeit + hely 3 biciklinek)
– sokan nem nagyon tudnak angolul…
– az összes ház amit megnéztük undorító, koszos, büdös és lelakott volt. Annak ellenére, hogy a hirdetésben azt reklámozták, hogy az árban heti takarítás is benne van.
– nem azt/azokat a szobákat mutatták meg ami a hirdetésben van. Előfordult, hogy full más szobák voltak a házban, mint a neten. Kiderült, hogy a neten lévő hirdetésben egy másik házuk képei vannak, nyilván azt már kiadták.

Összességében én azt gondolom, hogy itt sem nehezebb találni egy jó szobát/lakást, mint otthon, csak vannak különbségek amiket érdemes észben tartani. Hajrá! 🙂

1. rész – Előkészületek

Ismerősök és ismeretlenek egyaránt keresnek meg kiköltözéssel kapcsolatos kérdésekkel. A következő öt részből álló sorozattal szeretném megkönnyíteni mindannyiunk dolgát. Íme, az első rész, az előkészületek:

  1. Informálódás:
    Alapvetőnek tűnik, de sokaknak mégsem az, hogy milyen fontos utánajárni az adott ország sajátosságainak. Mik a szabályok, hogyan élnek az emberek, hogyan lehet állást találni, milyen a TB, mi kell egy bankszámla nyitáshoz stb stb. Ezen információk nélkül sokkal  nehezebb a kinti élet, megéri rászánni az időt a kutakodásra.
    Magyar nyelven megtalálható itt nagyjából minden hasznos tudnivaló Angliáról: Angliai kisokos
    Ez pedig a legnagyobb angliai magyar facebook csoport, 56 ezer taggal, akik közül rengeteg a troll, de azért lehet hasznos infókra bukkani. Én például ezen keresztül találtam meg az első irodai munkámat és az első szobánkat is: LION 


  2. Angol tudás:
    Erről sokfélét olvasni neten és való igaz, hogy van aki nulla nyelvtudással is megoldotta valahogy a kezdeti nehézségeket és végül jó kis élete alakult, de ez ritka. És nagyon fáradtságos. Nem csak annak aki így kijön, hanem annak/azoknak is akikre folyton támaszkodik. Mert bizony nyelvtudás nélkül nem tud egyedül elintézni semmit. Az angolok nagyon befogadóak, de magyarul még nem tanultak meg. Szóval legalabb a felkészülésre szánt néhány hónapban nyomni kell a tanulást.
    Fizetős tanfolyamokon kívül is van ám élet. Nagyon jó appok vannak, lásd Duolingo vagy Busuu. Illetve meetup-ok, ahol olyanokkal tudsz beszélgetni akik hasonló cipőben járnak. Plusz, a couchsurfinget is nagyon tudom ajánlani. Aki nem is tud vendégeket fogadni az is bármikor talál külföldi társaságot egy sörre, sétára vagy akármire.


  3. Pénz:
    Londonba érdemes számolni fejenként  minimum 250-300 ezer Ft kezdőtőkével. Ez elég egy havi lakbérre + a kaucióra egy szoba (!) esetében, illetve fedezi a kaját és a városon belüli utazást nagyjából ennyi időre.
    Szerintem ennél többre itt nincs feltétlen szükség, mivel munkát találni maximum néhány napba telik, így a következő havi kiadások abból már fedezve lesznek és jó esetben még marad is. Ez természetesen nem a válogatós munkavállalókra vonatkozik és nyilván ha van tartalék az sosem árt, erről nem beszélek le senkit. 🙂
    Itt egy korábbi írásom, ebben részletesen benne vannak az aktuális árak: Árak és fizetések Londonban


  4. Otthon felszámolása:
    Hú, de rosszul hangzik ez. Ettől még foglalkozni kell vele. Attól függően, hogy véglegesen vagy csak egy meghatározott időre hagyjuk el az országot, kell elintézni hogy hová kerülnek a bútorok, konyhai felszerelések, felesleges ruhák, mütyürök meg úgy nagyjából mindenünk.
    Erre a lépésre bőven kell időt szánni, általában kevesebbnek tűnik a cuccunk, mint amennyi valójában. Illetve ha megvan hogy mi hova megy, még a szállítást is meg kell szervezni és összehangolni a távozásunkkal.
    Mivel mi nem örökre távozunk ezért három részre szedtük a cuccainkat:
    1: amire még szükségünk lesz később. Csakis jó állapotú, tényleg hasznos cuccok. Leginkább bútorok, használati tárgyak. Ezek mentek Anyósomék padlására.
    2: amit célszerűbbnek láttunk eladni. Azok kerültek ide amikre ha szükségünk van szívesen veszünk majd egy újat és megfelelő árban el lehetett adni. Ezek mentek Jófogásra. Gabi még a használaton kívüli céges pendriveokat is eladta. Működik a dolog, ezzel meg lehet turbózni a megtakarításokat. 🙂
    3: amiket várhatóan nem tudtunk volna pénzzé tenni vagy túl macerás lett volna. Több zsák ruha, ágyneműk, könyvek stb került például ebbe a körbe. Emellett mindenféle csetreszek, díszek amiknek “értéke” nincs, de valaki még örülhet neki. Ezeket a Budapest Minden Ingyen facebook csoportba tettük fel és szinte mindennek sikerült új, boldog gazdát találni. Sokkal jobb, mint kidobni, szánjatok rá időt!


  5. TB ügyintézés:
    Nagyon egyszerű és nagyon fontos. Az OEPhez kell bemenni és (ha még nincs) akkor igényelni egy Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Ingyenes és rögtön oda is adják. Ezzel a magyarországi biztosítási jogviszony megszünése után még 45 napig lehetőséged van igénybe venni külföldön indokolt egészségügyi ellátást. Tehát tökéletes alternatíva addig, amíg munkát találsz és elkezded a “helyi TB-t” fizetni.
    Ezután két opció van:
    – Kérni egy bejelentő nyomtatványt a lemondáshoz. Ezt hazavinni, kitölteni és itthagyni egy meghatalmazott személynek aki majd (amikor neked megvan kint) az új munkaviszony akkor beírja a biztosító nevét és a dátumot, majd leadja az OEPnél.
    – A másik lehetőség, hogy megcsináltatod az ügyfélkapu hozzáférést és azon keresztül bejelented majd.
    Pontos és aktuális információkat IDE KATTINTVA lehet találni. Ha ez a lépés kimarad akkor otthon elkezd növögetni egy szép kis tartozás a havi 6-7 ezer forintos fizetési elmaradás miatt.


  6. Iratok, meghatalmazások, telefon, bank stb:
    – Személyivel is lehet jönni, de javaslom az útlevelet. Sok helyen jobban szeretik, könnyebb vele az ügyintézés.
    – A telefon (és tv, net) előfizetést le kell mondani vagy ha később még kellhet a telefonszám akkor feltöltősre váltani.
    – Magyar bankszámlával is kell foglalkozni. Ha nem szüntetjük meg, akkor jelezni kell hogy külföldről fogjuk használni.
    – Meghatalmazáshoz formanyomtatványt érdemes minden itthon még folyó ügyünkhöz beszerezni és kitölteni egy kijelölt személy részére.
    Ha marad magyarországi bejelentett lakcímünk akkor a postára is be kell menni (oda mindenképp együtt kell, mert a helyszínen csak akkor hitelesítik) és elintézni, hogy meghatalmazással átvehetőek legyenek a levelek. A külföldi iratok és bankszámla elintéséhez a 3. posztban lesznek információk.


  7. Repjegy, transzfer:
    A repjegy vásárláshoz nem adnék tanácsokat, nálam sokkal járatosabbak rendszeresen írnak pl itt: Utazó Majom vagy Utazgatok.hu
    Transzferre viszont szükség lesz, hiszen a fapados járatok Lutonban és Stansteden szállnak le, ahonnan még 1-2 órás út vezet be a városba.
    Lehet buszt használni, ez esetben itt érdemes foglalni online és nem a helyszínen venni: Easy Bus. Ez általában 8-10 font/fő, de legalább két óra. Lutonból vonat is jön, de jóval drágább mint a busz.
    Jó ötlet átszámolni, hogy mivel járunk jobban, mivel ahová a busz vagy vonat érkezik, onnan még biztos hogy a londoni tömegközlekedést is használni kell az új otthonba eljutáshoz. Így, főleg első alkalommal, kezdőként, szerintem sokat tud segíteni, ha hívunk egy transzfer autót, aki kijön értünk a reptérre és haza visz házig. A korábban már említett magyar FB oldalon lehet találni, de privátban én is szívesen ajánlom azt, aki minket és a családunkat, barátokat hozza-viszi rendszeresen. Egy út vele 35 font, függetlenül az utasok számától.


  8. Önéletrajz:
    Érdemes otthon megírni, hogy itt kint már ne menjen vele az idő. Hiszen tudjuk, rengeteg időt bele lehet tenni, hogy jó legyen. Neten lehet találni infókat arról, hogy a britek mit szeretnek. De ha valaki nem akar utánajárni, annyit mindenképp érdemes tudni, hogy a magyarral ellentétben nem írnak rá születési időt (nyilvánt kort sem) és nem tesznek rá képet, ezzel is elkerülve a bármilyen irányú diszkrimináció lehetőségét.
    Releváns szakmai tapasztalattal, olyan cégekhez ahol várhatóan több körös, hosszabb interjú folyamat van célszerű már otthon elkezdeni pályázni. Nyilván vendéglátós, kereskedelmi stb állásokra, ahol a válasz általában az, hogy gyere be másnap, nem érdemes előre jelentkezni. Viszont a helyi viszonyokról, fizetésekről (mert azt itt 99%-ban megadják előre!) lehet informálódni az Indeed-en, Reed-en, Monster-en stb. Munkakereséshez a 4. részben találsz infókat.


  9. Lakhatás:
    Ennek az elintézése is általában otthoni dolog. Kivéve ha először itt kint tudsz barátoknál lakni vagy tudsz bármilyen más fizetős (hotel, hostel) vagy ingyenes megoldást. (hosszú távú couchsurfing pl)  Szálláskereséshez a 2. poszt nyújt majd segítséget.

 

Halloween muri

Ez a Halloween teljesen más volt mint az eddigiek. Hosszas jelmezkészítés (vagy legalábbis végtelennek tűnő keresgélés) és hajnalig tartó piálás helyett gyerekeknek elosztogattunk kb egy millió kalóriányi cukrot és 9-kor lőtték a pizsit.

Én általában minden évben várom a Halloweent, no persze közel sem annyira mint a Karácsonyt, de azért készülök rá. Otthon ez az elmúlt években mindig egy jó házibulit jelentett az Orbán birtokon és sok ordasprostis meg néhány tényleg nagyon jó jelmezbe öltözött barátot, ismerőst vagy ismeretlent.

Most viszont Londonban vagyunk, ahol a Halloween jóval túlmutat azon, hogy egy újabb ok legyen a vedelésre. Na jó, nem álszentkedek, nyilván szombat este tele volt a város beöltözött felnőttekkel akik nagyon vidáman vágtak neki az éjszakának. Ez a jó hangulat kevésbé volt jellemző másnap délelőtt 10 körül, amikor munkába menet találkoztam velük ismét a metrón. Üveges tekintetek, rászáradt művér, extra végtagok és cefreszag. Klasszikus vasárnap délelőtt. 🙂 (igen, kicsit irigykedtem)

Vigyázz, kész, HALLOWEEN!!!

A készülődést itt igen komolyan veszik. Vagy legalábbis imádják mindenre ráírni hogy ez most itt aztán nagyon spooky meg húúú de félelmetes. Az üzletek megteltek halloween-i édességekkel, jelmezekkel, díszítéshez szükséges pókhálókkal és fényfüzérekkel. Aminek nincs köze a Halloween-hez, annak is van. Ruhaüzletek, parfümárusok, telefonszervízek  stb aggatnak fel ilyenkor mindenfélét az üzletek kirakatába és szegény lelkes -vagy éppen kevésbé lelkes – dolgozóik fejére.
Emellett persze sok érdekes dolog is történik ilyenkor Londonban. A teljesség igénye nélkül néhány:

  • Vezetett túrák szellemkastélyokba, metróalagutakba vagy éppen Hasfelmetsző Jack nyomában
  • Halloweeni showk, mindenféle félelmetes előadások, műsorok, attrakciók
  • Múzeumok éjszakája (pl ijesztő nyomozás a Természettudományiban)

A pubok is készülnek ilyenkor, mindenhol halloween quiz és beöltözős buli.  Szóval mondhatjuk, hogy London nyakig benne van ebben a halloween őrületben.

Szerintem amúgy ez király, lehet csinálni egy csomó jó dolgot, a kedvenc Krispy Kreme fánkomnak van különkiadása és legjobbat még nem is mondtam, jönnek a kölkök cukrot gyűjteni!

TRICK OR TREAT

A sok amerikai film miatt bennem lévő izgatott várakozás, hogy végre hozzánk kopogtassanak és mondják, hogy “Trick or treat” azaz “Csokit vagy csalunk” végre a valósággá vált.23376911_1975753559118264_1807567881_o
Amikor munka után hazafele mentem és a környékünkön alig láttam kidíszített házat,  akkor kicsit megijedtem, hogy nem jön majd senki. Láttam a lelki szemeim előtt, hogy otthon ülök majd egyedül (Gabi és Matyi is dolgozott) és egymagam megeszem az összes gyerekeknek vett cukrot.. ehelyett amikor hazaértem kiderült, hogy másik két lakótársunk még jobban készült mint én. Arcfestős cuccok, díszítés, még több cukor, nyalóka és művér. Úgy döntöttünk, hogy lesz ami lesz, feldíszítjük a házat, hátha valaki mégis erre jár. Nagyjából mire minden pókhálót, halálfejes és pókos fényfüzért, “beware” feliratot stb felaggattunk, kisminkeltük magunkat és hatalmas tálakba öntöttük a cukrot, KOPOGTATTAK. Alig hittük el, de elkezdtek jönni.
Voltak nagyobb, 7-8 fős gyerekcsapatok háttérben néhány szülővel és szóló gyűjtögetők is. Mindannyian be voltak öltözve, nagyon cukik voltak. Páran mondjuk megijedtek tőlünk, ahogy öten kirobbanttunk az ajtón. Merthogy időközben a maradék két lakótársunk is fellelkesült és beszállt a buliba. Egy kisfiú konkrétan visszafordult az ajtóból, elbújt az anyukája mögé és még a kezemből sem fogadta el a cukrot. A legtöbben persze jól érezték magukat. A szemgolyó formájú csoki volt a legnyerőbb, ez a tudás még jól jöhet. 🙂

Egyébként a gyerekek csak kivilágított, feldíszített házakba kopognak, tehát ahol láthatóan várják őket. Sötétedeskor indul a az édességvadászat és este 8 után már nem várható senki. Szóval aki nem akar cukrot osztogatni, annak sem kell félnie, hogy kiéhezett, beöltözött gyerekek törik majd rá éjjel az ajtót.

23335583_1975753589118261_1002520742_o

Összességében én nagyon élveztem az itteni Halloweent. Persze azért bennem van, hogy a gyerekek brutál mennyiségű egészségtelen szarral etetése nem annyira jó buli. Illetve, hogy kissé túlzás ez, hogy lassan a levegőt is felcimkézik és halloween kiadásként eladják.. de közben azt gondolom, hogy ez végülis csak egy újabb alkalom az ünneplésre, ami pedig sosem árt. Mindenki találhat magának való szórakozást és senkinek sem kötelező megvenni/megenni semmit amit nem szeretne. 🙂

Helyzetjelentés – 2017 ősz

Sziasztok Darlingok!

Régen volt már, így itt az ideje egy kis helyzetjelentésnek.

Munka

Végre LIDL, yeey!

Ez az egész LIDL dolog amúgy egy viccelődésből indult még otthon. Gabi mindig is nagyon szeretett ott vásárolni és lelkes “olvasója” a heti akciós újságnak. Mikor már megvolt a terv, hogy mi bizony költözünk, akkor mindenki azt szerette volna tudni, hogy mit fogunk kint csinálni. Nyilván mi sem tudtuk. Mégis próbáltunk értelmes (és felelősségteljesnek tűnő) válaszokkal előállni és közben nem összeszarni magunkat a félelemtől, hogy igazából fogalmunk sincs róla, hogy mi lesz. Valahogy ekkortájt kezdte el mondogatni Gabi, hogy Ő majd dolgozik a lidl-ben mert akkor lesz egy csomó kedvezménye és végre a szeretett boltjában töltheti az idejét. Aztán mikor már kint voltunk, derült ki, hogy a lidl amúgy itt egy nagyon jó munkahely (amennyire tudom otthon is a kereskedelemre jellemző átlag felett fizet és nagyon jók a juttatások) szóval itt vált komollyá ez az elhatározás.
Az online jelentkezésnél egy elég nehéz tesztet kell kitölteni. Nagyon szoros időkereten belül kell egy “élő” chat felületen beszélgetni kollégákkal, válaszolni mindenféle teljesen agyalágyult kérdésre. Közben néhány meglepetésszerű matematikai feladatot megoldani. Nagyon fincsi 🙂 Az első négy jelentkezésnél nem jutott tovább egyszer sem a telefonos interjúig, pedig a 2. vagy 3. alkalom után az online teszt már tuti tökéletesen ment. Végül átírtuk az önéletrajzát és a motivációs levelét már sokadszorra, de most úgy hogy nagyon figyeltünk, hogy a hirdetésben megadott kritériumokat mind beleszőjük valahogy mindkettőbe. Azt olvastam több helyen, hogy az ilyesmi állásoknál, ahol nagyon sok jelentkező van, sok helyen már csak egy program nézi át az önéletrajzokat és a megadott kifejezésekre szűr. Azóta sem tudjuk persze hogy vajon ez segített-e vagy éppen az, hogy már 3 hónapja az országban volt és azóta dolgozott. Merthogy erről is terjengenek teóriák, miszerint egy valamire való munkáltató szóba sem áll veled itt, ha nem vagy már az országban néhány hónapja. Ki tudja, mindenesetre 5. próbálkozásra átjutott. A telefonos interjú szuper szervezetlen volt. De végül csak sikerült rá sort keríteni, az simán ment és a személyes is. Ezután egy egész napos nyitó rendezvényen vett részt még kb 50 új kollegával. Itt már megmutatkozott a Lidl egyedisége ebben a műfajban, mert nem szokás egy “átlagos” bolti dolgozónak ilyen rendezvényeket tartani. Volt kaja-pia, céges ajándékok meg ismerkedés és fejtágítás. Ezután pár hét tréning az üzletben. Minden nap volt online és gyakorlati oktatás is. Vagyis lezavarták őket néha pakolászni 😀 de egyébként tényleg korrektül végigmentek mindenen. Azóta pedig szépen dolgozgat és a kedvezmény is meglett 😉 Ja és ami üröm az örömben, sikerült kiválasztania Anglia legforgalmasabb üzletét.. szóval nem unatkozik. Kasszás Gabi. 😀

kasszagabi

Időközben a tesóm is jelentkezett a lidl-be, csak Ő egy másik üzletbe és inkább éjszakára, mert akkor nincsenek vásárlók.. 🙂 Őt is felvették, hamarosan kezd. Egyébként csak hogy értsétek miért olyan jó itt a Lidl: a minimálbér jelenleg 7,5 font/óra. A legtöbb szakképzettséget nem igénylő munka ennyit fizet. (pl Costa, Burger és társaik, üzemek, raktárak, takarítás stb) Egy átlagos irodai munka általában havi fizus, de ha leosztjuk az óraszámmal, akkor kb 8,50-9 körül. A lidl pedig 9,75-öt, éjszakára pedig 10,30-at. Ezért ez a különbség már számít. 🙂

Nagy busz – nagy unalom

Nálam a helyzet változatlan, a Big Bus Tours-nál vagyok. Adminisztrációs és ügyfélszolgálatos feladataim vannak, szóval sokat prüttyögök a gépen meg telefonálok. A munka könnyű, a kollégák jófejek, a fizu okés. Szóval elvileg elégedett lehetnék, dehát én a Zsófi vagyok, szóval már mehetnékem van 😀 Na nem azért, mert úgy szeretek munkát keresni meg állásinterjúkra járni, de az a helyzet hogy egyrészt unatkozom itt, másrészt szeretnék többet keresni (mint mindig) Szóval a tervem az, hogy ha visszajöttünk Lisszabonból (mert mindjárt megyüüüünk!!!:)) akkor ismét belevetem magam a munkakeresésbe, hátha akad valami jobb. Ha nem, az sem baj, mert amúgy nincs itt gond, de ugye tudjuk, hogy mindig van jobb. 🙂

Lakás

Végre költözünk!!!

Július közepe óta keresgélünk új lakást és már kezdtük feladni, amikor végre a kb másfél hete találtunk egyet. Méghozzá olyat, ami nem csak a hirdetésben nézett ki jól, hanem a valóságban is. Viszonylag gyorsan kellett döntést hoznunk, szóval nagyon remélem hogy nem bánjuk meg. Lefoglalóztuk és szerdán már költözünk is. Ez egy teljesen felújított ház, új burkolatokkal, festéssel, új káddal, konyhabútorral szóval elég jó. A szobáink jóval nagyobbak lesznek mint most és ez volt az elsődleges szempont. Illetve az, hogy mindhármunknak közel(ebb) legyen a munkahelyünkhöz, ami elég jól sikerült. Ja és van kertünk is végre, nem csak terasz. Mikor voltunk megnézni, akkor még nem voltak bent bútorok a szobákban, szóval reméljük szerdára tényleg minden ott lesz és a netet is bekötik, ahogy ígérték. Ebben a házban 4 szoba van, ebből kettőt ugye mi bérelünk. Nagyon bízunk benne, hogy a másik kettőben jóarcok lesznek. 🙂

Szobakeresési mizéria

Itt igazán jó szobát találni, ami nem horror áron van, na az nagyon nehéz. A hirdetések nagy részét személyes megnézés nélkül szórtuk ki, drága, láthatóan lepusztult tömegszállások a legtöbb. Ahová elmentünk, azok közül ezen a mostanin kívül összesen kettő volt tényleg jó. Az egyiknél sajnos kiderült, hogy figyelmetlenek voltunk és Gabinak nagyon rossz lett volna  közlekedés, így azt kiejtettük. A másodiknál pedig nem igazán akarták párnak kiadni a szobát (pedig ott össz vissz egy angol sráccal kellett volna csak együtt lakni, amúgy csak mi hárman) belementek hogy megnézzük, de végül nem minket választottak. Ezeken kívül undorítóan lelakott, koszos, büdös házakban jártunk. Nem tudom hogyan tudnak ezekben emberek élni. Annak ellenére, hogy nem akartunk magyarokkal lakni (kizárólag az angol gyakorlás miatt) mégiscsak magyaroktól bérlünk, akik csak honfitársaknak adják ki a szobákat. Az indok egyszerű, a magyarok lakta házak ezerszer tisztábbak és rendezettebbek mint amiket láttunk. Illetve nem ügynökségek adják ki, így nem kell feleslegesen kifizetni egy csomó pénzt közvetítési díjként. (mert itt az fizet aki kiveszi, nem aki kiadja) Ez amúgy nem lett volna akadály, ha tényleg találunk valami elfogadhatót, de nem sikerült.
Próbálkoztunk teljes lakással/házzal is, hogy csak hárman lakjunk. Ott viszont a havi keret amit lakásra “szeretnénk” költeni és az a terület ami mindhármunknak jó közlekedés ügyileg, nagyon lecsökkentették a lehetőségeket. Emellett mivel mi jövő ilyenkor már Amerikában szeretnénk lenni, így nem akartunk bútorozatlanba költözni, sem 12 hónapos szerződést kötni. Így még több kiesett.. ami meg maradt ott vagy nem volt se erkély, se kert, semmi (bicikli tárolás miatt muszáj, meg amúgy sem árt) vagy nagyon szarul nézett ki. És persze ezeknél minimum egy havi deposit plusz egy havi rent plusz credit check és agency dij.. szóval a végén ott vagy h kifizettél kb 1 millát és ki tudja hogy megérte-e belerakni ennyit. Mivel mi nem tervezünk hosszú távra, így inkább a sokkal kisebb befektetést és kockázatot jelentő (na és megfizethetőbb) szobabérlésnél maradtunk. Egyébként nekünk nincs bajunk ezzel az együttlakósdival. Sokkal rosszabbra számítottunk, tulajdonképpen egy-két helyzet van csak, amikor jó lenne inkább külön. De ez is inkább a lakóközösségen múlik, ezért is bízunk benne, hogy az új házban mindenki atomjófej lesz és majd mi leszünk az új Jóbarátok. 😀

Minden más

Utazgatás

Voltunk az elmúlt hetekben Oxfordban, Norwichban és Cromerben. Mindhárom szuper volt és tök jó érzés, hogy végre elkezdtünk Londonon kívül is utazni. Még az elején elterveztük, hogy amíg itt vagyunk megpróbálunk amit csak lehet megnézni Anglián belül, de azért ez sem pénzügyileg, de főleg szabadnap ügyileg nem egyszerű. No meg mostanság egy Anglián kívüli célpontra fókuszáltunk, méghozzá Lisszabonra. Én egyszer jártam ott egy napot, átutazóban és akkor megfogadtam, hogy visszamegyek, mert valamiért teljesen belezúgtam abba a városba, annak ellenére, hogy alig láttam belőle valamit. Most nagyon kíváncsi vagyok, hogy így előre tervezve a látogatást, készülve arra, hogy miket szeretnénk megnézni/kipróbálni vajon milyen lesz. No meg úgy, hogy azóta már jó sok európai városban jártam, míg az első látogatáskor még alig volt valami tapasztalatom. Szóval szuperizgatottan várjuk. 🙂 4 éjszakát leszünk, ebből kettőre van Couchsurfing hosztunk, kettőt pedig airbnb-vel oldottunk meg. Már csak azért szorítunk, hogy a Ryanair ne törölje a járatunkat, amit sokakkal megtett a napokban és a következő 6 hétben még fog is. Fingers crossed. 🙂

IMG_9610[1]

Love, szarvasok

Megvolt az első házassági évfordulónk :)))) <3333.. amit szarvasokkal töltöttünk a Richmond Parkban. A parkról fogok majd írni külön és lesz vlog is, szóval most nem mennék bele nagyon, csak annyi, hogy hatalmas élmény volt ennyi vadon élő állat között sétálgatni. Imádtuk. És örülök, hogy végül rávettük magunkat, hogy elmenjünk, mert tőlünk kb 2 óra utazás volt, annak ellenére hogy ez is Londonban van. Na ehhez az utazáshoz eddig nem sikerült elég motivációt gyűjteni, de most elmentünk és nem bántuk meg.

IMG_9714

VLOG

Igen, ezzel a videózással szórakozunk, jól látjátok 😀 egyelőre inkább béna dolgok születnek mint jók, de végülis valahol el kell kezdeni.. szóval maradjatok velünk, lesz ez még nagyon szuper is! 😉 CSATORNA ITT

Szülinap

Gabi meglepiből a Jamie’s Italianba vitt kajálni, ami szuppppper volt. Nagyon szeretem Jamiet és  régen szerettem volna már kipróbálni valamelyik éttermét, szóval nagyon örültem neki. Most már azt várom, hogy egy másikat is kipróbálhassak 😀 Utána barátokkal egy kis iszogatás egy melegbárban (a sohoban ha akarsz, ha nem, valahogy tuti ott kötsz ki) és otthon meg tortázás, és mindenféle harrypotteres meg unikornisos ajándék. Lehet nem is 28 lettem igazából, hanem 8. 🙂

IMG_9375[1]

IMG_9365[1]

Sztereotípiák vs Valóság

.. hogy teljesen pontos legyek, a mi valóságunk az, amiről írni fogok. Annak ellenére, hogy ez a mi blogunk, azért fontosnak érzem, hogy leírjam mivel biztos vagyok benne, hogy aki már járt/lakott itt az némelyik pontnál nem fog egyetérteni velem. Sőt, akár még az ellenkezőjéről is meg lehet győződve. Vidéken például biztosan sok minden teljesen más. (Bocsi, Qtyi, de ezt így hívják! 😀 <3) Ettől szép az élet. 🙂

Pozitív csalódás:

1.Ételek

Az angliai ételekről és italokról (mielőtt először itt jártunk) annyit tudtunk, hogy van az english breakfast, a fish and chips és a piték meg isszák a sok tejes teát és cidert. Valahol az agyunk hátsó részében pedig felrémlett, hogy az angoloknak nincs is saját konyhája, a gasztronómia haldoklik és minden nagyon egészségtelen.  Ezek a gondolatok alapvetően nem hibásak, viszont ennél jóval árnyaltabb a helyzet.

Az english breakfast és a fish and chips kevésbé vált a szívünk csücskévé, azonban a piték, a tejes fekete tea és a cider annál jobban. Természetesen ezeken túl is van élet. Való igaz, hogy nincs olyan híres konyhájuk, mint mondjuk a franciáknak (vagy a magyaroknak 🙂 ) de a rengeteg kultúra keveredése meghozta gyümölcsét. Nincs olyan nemzetiség amelyiknek az ételeit ne tudnánk megkóstolni, virágzik a streetfood (az egészséges típusa meg pláne), a belvárosban (ami kb nagyobb mint Budapest) minden sarkon találhatunk egy menő, sok csillagos, sztárséfes éttermet. No és persze itt van Jamie is. 🙂 Mondhatjuk, hogy jó-jó, de ezek nem az Ő ételeik.. pedig de. Ezekben az éttermekben, kajás standoknál vagy büfékben a helyiek dolgoznak, alkotnak, fejlődnek és (a hatalmas versenynek köszönhetően) újabb és újabb csodás dolgokat találnak ki. Akkor meg kit érdekel, hogy eredetileg kubai vagy éppen olasz étel volt-e az amit átalakítottak. Gondolom nem vagyok egyedül vele, hogy otthon sem azokat a helyeket kerestem ahol gulyást vagy pörköltöt lehet enni, hanem valami különlegesre fájt a fogam. Itt ugyanez a helyzet. Persze azért a a tradicionális vonalat is képviselik, főként a turisták miatt. Húsos pitében szerintem verhetetlenek.

Azért persze valamennyire helytállóak az első gondolatok is. Tejes tea, kekszek és szendvics. Most, hogy britekkel dolgozom, testközelből meg tudom őket figyelni. Tényleg rengeteg fekete teát isznak, gyakorlatilag mindenki mindennap legalább 2-3 alkalommal. (be kell valljam, eddig is szerettem teázni, de engem teljesen megfertőztek) Hozzá muszáj, hogy legyen valamilyen édes keksz vagy teasütemény. (éljen a custard cream!)  Ja és ebédre a szendvics az egy normális kaja. Kis zacskós chipssel. Szerintük.

2. Brit akcentus

Ettől mi rettentően féltünk. Hogy majd nem értünk semmit. Én néztem anno Skinset vagy éppen Misfitset és az abban beszélt angolt sokszor még angol felirattal sem értettem.. azt hiszem így valós volt a félelmem. Szerencsére ez nagyjából megdőlt.

Egyrészt a sok itt élő, tanult angolt beszélő miatt jóval könnyebb a helyzet. Az indiai angolt megérteni szinte fontosabb, mint a britet. 😀 Illetve a britek között is hatalmas különbségek vannak. Tény, hogy van akit csak kb 20-30%-ban értek, de van akit 70-80.. sőt, olyan is akad akit szinte mindig 100%-ban. A hiányzó részeket általában ki tudom következtetni a megértett részekből és mindemellett az angolok udvariassága ebben a helyzetben is előjön és ha látják, hogy bután nézek, elismétlik. Ha kérem őket, akkor is. Ha visszakérdezek, máshogy mondják és lassabban. (nem ordítva :)) Szóval a helyzet jóval jobb, mint ahogy számítottunk rá és úgy érzem, hogy rengeteget tanulunk a kihívásokból is.

Ja, és az esetek nagy részében végre már szépen ki tudom mondani a th hangot. Tudjátok THought vagy THree meg ezek a förtelmek.. hát én ezzel mindig is nagyon szenvedtem. Most követek egy fickót youtube-on (Papa English, nagyon jó!) aki pont a “brittesítésben”, ahogy én hívom, segít a videóival. Neki volt egy példája, “I like your teeth” ami elég ártatlan udvarlás (Tetszenek a fogaid) de ha valaki úgy mondja a TH-t mint én, valami TCCH-nek kb, akkor azt könnyen “tits”-nek lehet hallani (mellek).. ez pedig már egészen kellemetlen szituációkat szülhet. 🙂 Bár udvarolni nem terveztem, elhatároztam, hogy ez a minimum, hogy az ilyen alapvető dolgokat végre megtanulom normálisan. Persze még mindig sokszor úgy érzem, főleg ha telefonba beszélek (még jó, hogy ez a munkám egy része :D) hogy barbárul és fülsértően hangzik ahogy beszélek. Néha mondok random szavakat amik nem is illenek oda és az igeidők kérdését pedig teljesen rugalmasan kezelem. 😀 Legalább van hova fejlődni.

3. Fordított közlekedés

Na jó, bevallom ebben nem 100%-os a tapasztalatunk, hiszen nem vezettünk itt kint. (én konkrétan sehol :D) De azért gyalogosként vagy biciklivel is tudott már meglepetés okozni. Főleg biciklivel, hiszen ott az autók között kell sokszor menni, ugyanúgy “rossz” oldalon, körforgalomban meg parkoló autókat előzgetve. Eddig még megy és néhány alkalom után már egészen megszokottnak éreztük. Igaz időnként azért elhangzik még a mantra: Balra tart, jobbra néz. (amikor át kell menni egy kereszteződésben)

Gyalogosként egyszerűbb a helyzet, mert a zebrák 99%-ánál fel van festve, hogy merre nézz. Ez nagyon kedves és elővigyázatos dolog. Azért eleinte így is néztünk mi mindenhova csak oda nem ahová kéne egy-egy nagyobb kereszteződésnél.

Ja, és a biciklire visszatérve. Két szuper dolog is van itt, egyik, hogy a google maps-en működik a biciklis útvonaltervezés, ez csodás! A másik pedig, hogy rengeteg bicikliút van. Sok “csak” az autóútról leválasztva/felfestve, de így is sokat segít.

4. Időjárás

Tudom, mostanában pedig sokat panaszkodtam. Ennek ellenére azt kell mondjam, hogy közel sem olyan rossz a helyzet, mint azt otthonról gondoltuk. A szabály, hogy mindig legyen nálad esernyő és napszemüveg. Merthogy nem rossz az időjárás, csak változékony. Az eső nem olyan világvégés mint otthon (tehát nincsenek óriási viharok) és nem is olyan egész nap esős, hanem ha jön időnként akkor inkább ez a szemerkélős, csendes, rövid eső. Persze azért az igazi 30 fokos nyár nekem személy szerint hiányzik, mert az tényleg nincs. Inkább tavaszi idő van itt egész nyáron. Sokan mondjuk ezt nagyon élvezik, én meg kibírom és irigykedem az otthoniak posztjait látva. Arra szoktunk gondolni, hogy majd jövőre Amerikában hónapokig csak nyaralunk.. 🙂

A megszokhatatlan:

1.Az értelmetlen, de kötelező kérdés..

“How are you?” (Hogy vagy) kérdés mindenféle válasz várása nélkül.. nem, nem és NEM. Soha nem fogom megszokni, hogy egy nap kb 40x nekem szegezik a kérdés különféle formákban és senkit nem érdekel a válaszom. 😀 Igyekszem elintézni egy “fine, thank you-val” (Jól, köszi) de belülről szétfeszít a vágy, hogy hosszas mesélésbe kezdjek a reggelemről, a tegnapi napról, arról, hogy mit ettem vagy éppen mit fogok csinálni. Kár, hogy soha senkit sem érdekel igazából. No nem azért mert bunkók lennének, sőt, túl udvariasak is sokszor. Egyszerűen azért mert itt tényleg a köszönés része ez a kérdés. Kezdem megszokni, hogy néha maguknak meg is válaszolják a kérdés egy “how are you, you’re right?” elharapott mondattal vagy éppen csak egy “you’re right”-ot kapok.. esetleg elmegy mellettem a kolléganőm, akivel aznap már 10x összefutottunk és mindig elmondjak hogy “you’re ok my darliiiing/sweetie/honey” mindez elnyújtva, negédes mosollyal az arcán. Tényleg furák..

2. A megszólítások

Teljesen normális, hogy mindenki a következő megszólításokat használja: darling, honey, love, sweetie, mate, buddy stb. Ez nagyon furán hat, amikor valaki olyan mondja például akivel egyáltalán nem vagytok közeli viszonyban, sőt éppen nem is kedveled különösebben, mégis LOVE-nak hív.. nem hiszem, hogy ezt megszokom.

3. Az udvariasság és az ehhez tartozó körmondatok

Ez csak félig illik ide, mivel az udvariasságot természetesen értékelem. De ez itt inkább műnek és erőltetettnek hangzik. Főleg írásban. Teljesen természetellenes ez az “I was wondering if.. blabla” és száz másik frázis. Ahelyett, hogy megkérdezném simán amit akarok. Ja és érdekes tény, hogy már több alkalommal szóvá tették, hogy a én mennyire udvarias vagyok, meg úgy általában a magyarok akikkel eddig találkoztak. Magamról tudok nyilatkozni, tényleg az vagyok, de közel sem ilyen ömlengősen mint az itteniek. Ebből látszik, hogy teljesen más az udvariasság valójában, mint amit itt a kultúrájukból adódóan csinálnak verbálisan.

Az átverés:

Hány emberrel megbeszéltük, hogy jajj, de hát nem leszünk messze, csak két óra repülővel, az semmi..
Aha, legalább 1-másfél óra ki a reptérre, 1-2 óra a reptéren, 1 óra késés, 2 és fél óra repülés, 1 óra útlevélellenőrzés-csomagra várás, 1 óra Ferihegyről.. hát azért ez elvisz egy egész napot bárhogy is nézem. 😀 Ráadásul a transzfernek és a repülőjegynek is néha igen borsos az ára, szabadnapokat meg nem osztogatnak puszira, szóval ha az embernek van 2-3 szabadnapja akkor nem indul neki Magyarországnak általában, hiszen elvisz egy csomó pénzt, időt és közben alig töltöttél időt otthon. Én inkább a hosszabb utakra szavazok, csak akkor meg felmerül a dilemma, hogy hát ugye mehetnénk valami új országba, felfedezhetnénk egy helyet ahol még nem jártunk vagy menjünk haza, mert ott a család meg a barátok. Szóval ez a része tényleg nem könnyű.

Érdekes, hogy azzal találkozom itt kint rengeteg magyarnál, hogy alig akarnak hazamenni és nem a pénz miatt. Sokan mondják, hogy nincs kihez hazamenni aki igazán érdekelné őket vagy hogy nekik annyira elegük lett Magyarországból, hogy minek menjenek. Ezzel mi nagyon nehezen tudunk azonosulni. Vagyis sehogy. Biztos azért mert a mi otthoni hátterünk nagyon más vagy mert imádjuk Magyarországot/Budapestet. Nagyon élvezzük az itt létet, de abban (is) egyetértünk, hogy az segít nekünk élvezni ezt a dolgot, hogy tudjuk, jövő nyárig szól és utána folytathatjuk az otthoni életünket onnan ahol abbahagytuk. (Vagyis kicsit előbbről. :))

A menőség:

Az, hogy London nagyon király! 🙂 Tényleg. Azt mondják sokan, hogy itt sosem érezheted magad igazán otthon. Talán nem is baj.

Én néha már teljesen helyinek érzem magam, igazi londonernek, néha pedig olyan mintha turista lennék és csak ámulok-bámulok. Ez sokszor például nem attól függ, hogy éppen dolgozni megyek-e vagy a felfedezünk egy új helyet. Előfordul, hogy ülök a metrón munkából hazafele és azon flesselek, hogy mekkora király érzés itt lenni ebben a hatalmas városban, úgy hogy kicsit már otthonosan mozgok itt-ott, mégis egy másodperc alatt át tudok változni kíváncsi utazóvá.. Valami keveréknek érzem most magam. Nem tudok betelni a Tower bridge látványával, a piros kétemeletes buszokkal, azzal hogy olyan megállóknál megyek el hazafele mint  Westminster, Oxford Circus vagy éppen Hyde Park, a csapolt ciderrel, a rengeteg (sokszor érintetlen) zöld területtel, az ételek hatalmas választékával és még tömérdek dologgal. Egyelőre ez az érzés nekem megunhatatlan. 🙂