A piros kétemeletes busz egy igazi klasszikus. Úgy hozzátartozik Londonhoz, mint azok a furcsa népségek akik lakják ezt a nyüzsgő várost.
Mi sem példázza ezt jobban, mint az elveszett tárgyak osztályán az a sok furcsaság ami felbukkant már az évek során. Többek között találtak töltött gömbhalat, mellimplantátumokat és protézis végtagokat is. Még az elsőről tudom a legkönnyebben elképzelni hogy a tulajdonosa csak úgy ottfelejtette. Na de többi?
A TFL (Transport for London) szerint a leggyakoribbak szerencsére még mindig a könyvek, esernyők és táskák. Ez azért egy kicsit megnyugtató.
Na, de nézzük, hogy ugyan miért kalimpálnak az emberek össze-vissza. Két megálló típust különböztethetünk meg, a kötelező- és feltételes megállót.
Kötelező megálló (Bus stop):
Minden esetben meg kell állnia a busznak. Akkor is ha nincs felszálló a megállóban és senki nem jelezte a leszállási szándékát a buszon.
Feltételes megálló (Request bus stop):
Csak akkor kell megállni, ha van felszálló a megállóban vagy valaki jelzett a buszon.
Mindkettőre érvényes:
Nem szükséges a megállóban álló utasnak integetnie a busznak. Ha valaki várakozik a megállóban, a busznak meg kell állnia.
Kivétel:
Egyetlen kivétel van. Ha a busz tele van, nem kell megállnia és felvenni az utast.
Valóság:
A fentiekből semmit se higgyetek el.
A buszon mindenképpen jelezni kell, különben nem áll meg.
A buszmegállóban pedig ha nem integetsz, biztosan otthagy a busz.
Szóval, integetésre fel! 🙂 Nyugi, néhány alkalom után már nem lesz olyan fura.